Interjú Gromon István polgármesterrel

– Október 1-jei ülésén a képviselő-testület úgy döntött, hogy él elővásárlási jogával, és megvásárolja a Templom tér 7. sz. alatti ingatlant. Miért döntöttek a megvásárlás mellett?

– A legtöbb településnek van főtere, amely általában a főutca mentén, a település (fő) temploma körül alakult ki. Így volt ez eredetileg Pilisvörösváron is: egy 1783-ból származó, kézzel rajzolt térkép alapján tudjuk, hogy a Bécsi út (mai Fő utca) eredetileg (Piliscsaba felől érkezve) a mai Iskola utca eleje ­– Templom sétány – Templom tér – Angeli köz (akkor még jóval szélesebb) nyomvonalon szelte át Vörösvárt, tehát elhaladt a templom mellett. A templomot körülvette egy kis temetőkert, s a templom és temető körül (a mai Templom tér és Iskola utca helyén) épültek meg az első lakóházak, majd a plébánia és idővel a grófi kastély is. Ennek a területnek a továbbfejlődésével alakulhatott volna ki fokozatosan a vörösvári városközpont.

Az idők folyamán azonban a főutca központi szakasza valamilyen okból áttevődött a mai nyomvonalára (rendőrségi éles kanyar). Ezzel a templom és az azt körülvevő tér elszakadt a főutcától, a tömbök belsejébe szorult, s emiatt a Templom tér és környezete nem tudott városközponttá fejlődni. A városháza előtti kis terecske (a mai Fő tér) viszont szintén nem volt alkalmas arra, hogy városközponttá szerveződjön.

Az elmúlt kb. 15 évben mindegyik képviselő-testület foglalkozott azzal a gondolattal, hogy hogyan lehetne a Fő tér és Templom tér között egy átjárást biztosító sétáló útvonalat, úgynevezett gyalogos passzázst létrehozni, s a passzázs mentén egy – a Fő utcára sok ágon kapcsolódó, de a zajos forgalomtól elszigetelődő – új városközponti teret kialakítani.

2008-ban a Fő utca-pályázat előkészületeként elkészítettük az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, s az akcióterületi tervben meg is terveztük a városházával szembeni Fő utcai épületsor (mai OTP – rendőrség – posta – Járási Hivatal) mögött kialakítandó új teret, és a mellette elhaladó sétáló utcát, ami a Járási Hivataltól indulva, a Puskin u. 8. számú ingatlanon át, a Puskin utcát keresztezve a Templom tér 7. sz. alatti ingatlant is érintve jutna ki a Templom térre vezetne. Ennek a tervnek a megvalósítása azonban csak lépésről lépésre, hosszú távon lehetséges, mivel a gyalogos passzázs és az új városközponti tér kialakításához szükséges területnek a döntő része magántulajdonban ill. állami tulajdonban van.

– Mennyire hosszú távú terv a gyalogos passzázs és az új városközpont létrehozása?

– Az elmúlt öt-hat évben a gyalogos passzázs kialakítása és az új városközpont létrehozása irányában már több jelentős lépést tettünk. 2010-ben a Fő utca felújítás keretében úgy terveztettük meg és úgy építettük meg a városi ügyfélszolgálat (ma Járási Hivatal) és városi díszterem épületét és bejáratát, hogy az egész épületegyüttes a tervezett gyalogos passzázs induló szakasza lehessen. 2011-ben a Puskin u. 8. sz. alatti ingatlan nyugati oldalán lebontottuk a régi rossz állapotú épületet, s az így tágassá vált udvart egy járda és egy kiskapu segítségével összenyitottuk a városi díszterem kertjével. Ezzel egy kis átközlekedést már megteremtettünk a gyalogos passzázs nyomvonalán.

2014-ben az új posta tervezése során sikerült elérnünk, hogy az új postaépület illeszkedjen a majdani passzázshoz (kapualjas épülettömeg, a passzázs felé való megnyitás, a gyalogos átközlekedés biztosítása), az új városközponti tér kialakítására nézve pedig területhasználati egyezséget kötöttünk a Postával. Az egyezség szerint az önkormányzat a Puskin u. 8. sz. alatti ingatlanán biztosítja a posta parkolójához szükséges területet, cserébe pedig a posta a közös telekhatáron lévő kerítést saját költségén elbontja, a saját gazdasági udvarának egy részét közös használatra átadja az önkormányzatnak, s a közös használatra átadott ingatlanrészen ingyenesen, feltétel nélkül engedi a gyalogos és kerékpáros közlekedést.

Az új posta várhatóan 2016-ban elkészül, akkor a Járási Hivatal és a posta udvarát összenyitjuk a Puskin u. 8. sz. alatti ingatlannal, s a három telek összenyitásával jelentős lépést teszünk az új városközponti tér kialakítása irányában. A Puskin u. 8.-ból kell majd aztán, ha lehetőség nyílik rá, a passzázzsal tovább haladni a Templom tér felé. A most megvásárolt Templom tér 7. sz. alatti ingatlanon keresztül torkolhat majd végül a tervezett passzázs a Templom térre.

– Mi lesz addig a most megvásárolt épülettel?

– Egyelőre az a tervünk, hogy az ingatlan bérbe adjuk, aztán majd az idő eldönti, mikor lehet egy újabb lépést tenni a passzázs kialakítása felé.

– Ugyancsak egy messzire tekintő terv első lépése a Kacsa-tóval szemközti bozótos-fás terület megtisztítása, amelyről szintén most döntött a testület. Mia célja az önkormányzatnak ezzel a lépéssel?

– Tavasszal, a Vörösvári Napok előkészítése idején, a helyszínek bejárásakor vetődött fel, hogy a Kacsa-tóval szemközti terület, amely egy murvás részből és egy bozótos-fás területből áll, megfelelő gondozással nagyon értékes, tágas ligetes közparkká lenne alakítható, ami akár a teljes Vörösvári Napok (Búcsú téri és Major utcai rendezvények) befogadására is alkalmas lehet. A hatályos Szabályozási Terv „Zkp jelű zöldterület, közpark” övezetbe sorolja a területet, tehát a ligetes közpark kialakítását a szabályok lehetővé teszik, sőt támogatják.

A ligetes közpark kialakítása felé vezető út első lépéseként, a terület jobb megismerése és a további tervezések előkészítése céljából a képviselő-testület úgy döntött, hogy a területet az áthatolhatatlan aljnövényzettől és az illegálisan lerakott hulladékoktól megtisztíttatja, és a tavak környékének geodéziai felmérést elkészítteti. A dokumentumban rögzítjük majd az öt bányató teljes környezetének terepviszonyait, a partvonalak pontos helyzetét, az árkokat, a 10 cm átmérőnél vastagabb fákat, a szomszédos ingatlanok kerítéseit, az utak nyomvonalát, a műtárgyakat stb. Ennek a geodéziai felmérésnek az alapján lehet majd elkészíteni a további terveket a bányatavak környékének és különösen a Kacsa-tó előtti térnek a jövőbeni hasznosítására.

– Rendeletet alkotott a testület a bölcsődei ellátásokról, azok igénybevételéről és az intézményi térítési díjak megállapításáról. Úgy tűnik, hogy bölcsőde ügyben minden a tervek szerint halad. Valóban így van?

– Igen, szerencsére a bölcsőde januári beindításával kapcsolatos előkészületek jó ütemben, a terveknek megfelelően haladnak. Az új intézmény megszervezésén a hivatali kollégák mellett igen sokat dolgozik Kondákorné Lamperth Terézia megválasztott bölcsődevezető is. Az új intézményvezető és hivatali témafelelősök segítségével már kiválasztottuk a leendő négy kisgyermekgondozót és a két dajkát. (A 6 új álláshelyre közel 50 jelentkező volt.)

A működési engedély megszerzése iránti eljárás is megindult szeptember elején. Már megszereztük a szakhatósági engedélyeket, leadtuk a szakmai programot, elfogadtuk a díjakat szabályozó rendeletet. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a felvételi eljárásrendet szabályozó melléklet szintén elkészült, és október 29-én kerül a képviselő-testület elé. A bútorokat, játékokat, szőnyegeket ajánlatkérési eljárás alapján beszereztük, szállításuk jelenleg van folyamatban, a bölcsődét tehát már folyamatosan rendezzük be.

A mostani rendeletalkotás azért volt szükséges, hogy rögzítsük a bölcsődei ellátás igénybe vételének jogszabályi kereteit. A rendelet kimondja például, hogy a bölcsődei ellátás igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő törvényes képviselője kérelmére történik. Kimondja továbbá, hogy a bölcsődei ellátás igénybe vételére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, s a kérelem elbírálásáról az intézményvezetőből, egy védőnőből és a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjéből álló bizottság dönt, a Gyermekvédelmi törvényben foglalt szempontok figyelembe vételével. A rendelet kimondja azt is, hogy a bölcsődei alapellátás keretében a gondozásért és az étkezésért térítési díjat kell fizetni. A gondozásért fizetendő intézményi térítési díj napi bruttó 1163 Ft lesz. Ehhez jön még elméletileg az étkezési térítési díj, de egy 2015. szeptember 1. napjától érvényes felsőbb jogszabály alapján a legtöbb gyermek számára az étkezés gyakorlatilag ingyenes lesz.

– Mikortól fogadhatja az új bölcsőde a kicsiket?

– Amennyiben a működési engedélyt időben megkapjuk, és az jogerőre is emelkedik, akkor 2016. január 3-én, vasárnap délután megtartjuk az ünnepélyes bölcsődeavatást, majd január 4-én, hétfőn beindul az élet a Pilisvörösvári Tipegő Bölcsődében.

– Elfogadta a testület a város fenntartható fejlődésének helyi programjáról szóló dokumentumot. Mit takar ez?

– Az ENSZ tagállamai 1992-ben a Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és fejlődés c. világkonferencián „Feladatok a XXI. századra (Agenda 21)” címmel elfogadták a fenntartható fejlődés átfogó programját. A program 28. fejezete helyhatósági teendőként jelölte meg minden település részére a fenntartható fejlődés helyi programjának kidolgozását (Local Agenda 21).

A fenntartható fejlődés helyi (lokális) programja egy komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban, a hosszú távú fenntarthatóság jegyében tervezi meg az épített környezet, az infrastrukturális rendszer, az energiaellátás, a közlekedés, a hulladékkezelés, a mezőgazdaság stb. fejlesztését.

Az Európai Uniós pályázati támogatások odaítélésének egyik feltétele, hogy a támogatott beruházások összhangban legyenek a fenntartható fejlődés szempontjaival. Ennek érdekében 2011-ben, a szennyvíztelep és a csatornahálózat felújítására és bővítésére benyújtott második fordulós KEOP-pályázatunkban vállaltuk a Local Agenda 21 elkészítését. A program elkészítésére szerződést kötöttünk VTK Innosystem Kft.-vel, 2015. szeptemberi határidővel. A cég az önkormányzat adatszolgáltatásai alapján határidőre elkészítette a „Pilisvörösvár város fenntartható fejlődésének helyi programja (2015-2020)” című dokumentumot, amit most a képviselő-testület hivatalosan elfogadott.

A dokumentum a település társadalmi jellemzőinek, természeti környezetének, épített környezetének, környezetbiztonságának, közlekedési infrastruktúrájának és közszolgáltatásainak alapos elemzése alapján, a város más programjaiban, terveiben megfogalmazott stratégiai célkitűzéseknek és a Kistérségi környezetvédelmi programnak a figyelembe vételével meghatározza településünk társadalmi fenntarthatóságának, környezeti fenntarthatóságának, gazdasági fenntarthatóságának és intézményi fenntarthatóságának érdekében teendő legfontosabb célokat és feladatokat.

– Igen jelentős szilárd burkolatú útépítésekről is döntött a testület „Az útépítési és útvíz-elvezetési munkák elvégzése kivitelezőjének kiválasztására” kiírt nyílt közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetésével. Mely utcákban épülhet meg az út és mikor?

– Még az előző ciklusban, 2014 áprilisában döntött a képviselő-testület arról, hogy elkészítteti a szilárd burkolatú utak megépítésének terveit a Ponty utca – Amur utca – Harcsa utca nyomvonalának a Bányató utcától a leendő Ponty utcai vasúti átjáróig terjedő szakaszára; a Szent János utca, a Tó utca és a Tompa Mihály utca végének összekötésére; valamint a Szikla utcának a Szabadságligeti vasútállomástól a Szabadság utcáig terjedő szakaszára.

Az elkészült tervek költségbecslése alapján a képviselő-testület a 2015. évi költségvetésében biztosította az utak megépítésére a fedezetet, majd közbeszerzést írunk ki a kivitelező kiválasztására. Ennek a közbeszerzésnek az eredményét hirdettük most ki. A győztes a Stone Dekor Kft. lett, bruttó 68.535.550,- forintos összeggel és 42 nap vállalási határidővel. Az önkormányzat célja az, hogy ezeknek az utaknak a mielőbbi megépítésével biztosítsa a vasút-korszerűsítés keretében megépült három új P+R parkoló jó megközelíthetőségét. Ha a szerződéskötés zökkenőmentesen lebonyolódik, és az időjárás is kegyes lesz hozzánk, akkor november végére elkészülhetnek az új utak. Ha nem így történne, akkor is mindenképpen megépülnek ezek az utak, de csak jövő tavasszal.

Akárhogy is lesz, úgy gondolom, igen nagy dolog, hogy tíz év szünet után újra új szilárd burkolatú utakat tudunk építeni Vörösváron, méghozzá hitel nélkül, saját erőből. Komoly eredménye ez az elmúlt évek közös erőfeszítéseinek.

Ez a kérdés nem időszerű, ezt már a Kőrössy János interpellációjára adott válaszomban is elmondtam. A Járási Hivatal még nem adta vissza az ingatlant, a testület még nem tárgyalta a kérést, a téma nincs előkészítve, nincsen napirenden, nincs mit mondani róla. Kőrössy csak azért kérdezte meg, hogy mondjak valamit, amibe beleköthet, vagy amit később módosítanom kell.

Palkovics Mária

(Vörösvári Újság)