Interjú Gromon István polgármesterrel

• A 2013-as év zárszámadása az államháztartási törvény előírásainak megfelelően április végén készült el. Elégedett a tavalyi gazdálkodással?

Igen, maximálisan elégedett vagyok. A 2013-as évben a gazdálkodás szempontjából minden nagyon jól alakult. A kiadásainkat a korábbi években megszokott takarékosságnak köszönhetően sikerült az előirányzat alatt tartani, bevételeink pedig több területen is túlteljesültek. Az év eleji várakozásokat így végül messze túlteljesítettük, s az évet 202 millió forint pénzmaradvánnyal zártuk. Ez az eredmény körülbelül fele-fele arányban köszönhető a megtakarításoknak ill. a többletbevételeink.

• Mondana néhány konkrétumot arról, hogy a bevételeket mely területeken és minek köszönhetően sikerült túlteljesíteni?

A gazdálkodás eredményességéhez nagyban hozzájárult az, hogy a helyi adóbevételeink év végére összesen mintegy 70 millió forinttal meghaladták az előirányzatot: iparűzési adóból mintegy 30 millió forinttal, a magánszemélyek kommunális adójából mintegy 25 millió forinttal több folyt be az előirányzatnál, azaz az előző évi tényleges bevételnél. A többletbevételhez az iparűzési adónál nagyban hozzájárult az év végi feltöltésnek a korábbi évekénél mintegy 20-25 millió forinttal magasabb összege. A kommunális adó többletbevétele döntő mértékben abból származik, hogy a Polgármesteri Hivatal szívós munkával mintegy 1100 olyan ingatlantulajdonost ért utol, akik korábban nem vallották be kommunális adófizetési kötelezettségüket. A Hivatal ezeknek a tulajdonosoknak a 2013. évi adó és a bírságok mellett visszamenőleg is kivetette a 2012. évi adót is.

A helyi adóbevételek mellett 20 millió forint többletbevétel jelentett a Belügyminisztériumhoz benyújtott sikeres pályázatunk a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásra. A szerkezetátalakítási tartalékból a gyermekétkeztetésre 6.7 millió forint, a nevelési tanácsadó működtetésére 1.6 millió forint, a szociális- és gyermekjóléti feladatok ellátására 6.4 millió forint, összesen 34.7 millió forint támogatást nyertünk.

A szennyvíztisztító telep és a csatornahálózat felújítására és bővítésére a 2010 augusztusában megkötött hitelkeretből 27,5 millió forintot tudtunk lehívni, s ez a 2013. évben szinte teljes egészében pluszbevételként jelentkezett, mert ez az összeg a pályázati támogatásra jutó önerőrész, amit viszont a közreműködő szervezet 100%-ban előfinanszírozott.

A pozitív eredményhez hozzájárult még az üres önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételünk is, amely mintegy 15 millió forinttal meghaladta az előirányzatot.

• Hogyan és mely területeken sikerült csökkenteni a kiadásokat?

A dologi kiadásoknál mintegy 40 millió forintot sikerült megspórolni az előirányzathoz képest. Az önkormányzati főzőkonyha létrehozásának köszönhetően a közétkeztetéshez szükséges nyersanyag beszerzésén igen sokat tudtunk spórolni – folyamatos versenyeztetéssel –, ráadásul úgy, hogy közben a helybeli ill. környékbeli termelőktől friss és jó minőségű alapanyagokat szerzetünk be. Jelentős megtakarítást értünk el azzal is, hogy szétválasztottuk a Schiller Gimnázium és a Zeneiskola gázellátását, s ezzel lehetővé tettük az intézmény gazdaságosabb működtetést és a fogyasztás szerinti pontos elszámolást.

A Polgármesteri Hivatalban a takarékos létszámgazdálkodással mintegy 10 millió forintot takarítottunk meg. A köztisztasági, az útkarbantartási és az egyéb városüzemeltetési feladatoknál is jelentős megtakarítást értünk el. Ez annak köszönhető, hogy nagyon sok olyan feladatot, amit korábban vállalkozóknak adtunk ki, most közmunkásokkal végeztettünk el. Ez az önkormányzat részéről több munkát, szervezést, odafigyelést igényelt, de költséghatékony volt, s egyúttal több tucat vörösvári polgár számára jelentett munkalehetőséget.

A legnagyobb megtakarítás 2013. évi kiadásoknál az elsőkörös adósságkonszolidációnak köszönhető, ami a tavalyi évben mintegy 80 millió forintos kiadáscsökkenést jelentett.

• A tavalyi volt az utolsó teljes év ebben az önkormányzati ciklusban, ősszel választások jönnek. Hogyan látja összességében az elmúlt négy évet?

A mostani önkormányzati ciklus döntő része nagyon nehéz volt, talán minden eddiginél nehezebb. A gazdasági válság és a folyamatosan fenntartott állami elvonások a ciklus első három évét teljesen meghatározták. Vérrel-verejtékkel lehetett csak biztosítani a költségvetési egyensúlyt. Folyamatos takarékosságra, fájdalmas bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépésekre, állandó kreativitásra volt szükség ahhoz, hogy átvészeljük a nehéz éveket. De az egységnek és kitartásnak köszönhetően átvészeltük a nehéz éveket. A ciklus végére az állam is visszaadott valamit az elmúlt nyolc évben elvont pénzekből, a tavalyi utolsó negyedévben a gazdaság is beindult egy kicsit, s az általunk bevezetett intézkedések is egyre inkább meghozták az eredményüket. Mindezeknek köszönhetően az idei évben már komoly összegeket tudunk fejlesztésre fordítani, s reális esélyt látok arra, hogy a következő ciklusban mind a polgármesternek, mind a képviselő-testületnek több sikerélményben lehet része, s a város fejlesztésében további szép eredményeket lehet majd elérni.

• Hogy készül: szeretné folytatni a polgármesteri munkát?

Igen, szeretném. Vannak még bőven terveim, s erőt is érzek a megvalósításukhoz. A döntést a folytatásról természetesen majd a választók hozzák meg, a várhatóan október elején rendezendő önkormányzati választásokon. A magam részéről már döntöttem arról, hogy ugyanúgy, mint legutóbb, a Vörösvárért Közéleti Egyesület színeiben szeretnék indulni. A VKE tagsága pedig az április 29-i közgyűlésen egyhangú igen szavazattal már meg is adta ehhez a támogatását. A választásokig azonban még sok munka van hátra, egyelőre azokra koncentrálok.

• Hamarosan koncepcióterv készülhet a Templom tér fejlesztésére – erről döntött április végén a képviselőtestület. Ki fogja elkészíteni ezt a tervet?

A Templom tér olyan speciális közterület, amelynek a közepe (maga a templom, s annak szűkebb környezete) nem önkormányzati, hanem egyházközségi tulajdonban van. A Templom tér fejlesztése ezért szoros együttműködést kíván az önkormányzat és az egyházközség között. Szerencsére a jó kapcsolat és a közös fejlesztési szándék megvan, csak az elmúlt években a gazdasági helyzet miatt nem volt lehetőség az álmodozásra.

Most javulni kezdett a helyzet, ezért újrakezdtük a 2011 elején elkezdett tárgyalásokat, s ezek eredményeként megszületett egy együttműködési megállapodás, melyet az elmúlt héten írtunk alá az egyházközséggel. Az együttműködés első lépése a koncepcióterv elkészíttetése lesz. A terv költségeit 400 forint erejéig az egyházközség finanszírozza. Korábban bevált tervezőktől közösen kérünk be ajánlatokat, és a döntést is a tervező kiválasztásáról szintén közösen fogjuk meghozni.

• Mik azok a problémák, amiket meg kell oldani? Van megfogalmazott cél?

Általánosságban véve azt szeretnénk, ha a Templom tér a mostaninál szebb, díszesebb, otthonosabb, élettelibb és jobban használható közparkká válna, új díszburkolatokkal, virágágyásokkal, több parkolóval, új járdákkal, padokkal stb. A részleteket majd a tervezővel együtt, az ő ötleteit is meghallgatva, a vele folytatott közös megbeszélések során fogjuk kialakítani.

• Már majdnem végleges állapotukban vannak a város településfejlesztési dokumentumai. A tervekben, amelyeket elfogadott a képviselőtestület, két olyan pont is van, amiben Vörösvár szeretne eltérni az országos szabályozástól.

Nagy öröm számomra, és nagy sikernek tartom, hogy alig több mint egy évvel a munka megkezdése után, az április 9-i rendkívüli ülésen már az új településfejlesztési és településrendezési eszközök véleményezési eljárásának lezárásról dönthettünk, s megkérhettük az állani főépítész záróvéleményét. Néhány nappal ezelőtt a záróvélemény már meg is érkezett, s abban a főépítész a terveket teljes egészében jóváhagyta, beleértve a két OTÉK-eltérést is.

• Miért merült fel ez az igény az eltérésre?

Az egyik eltérést a bányatelepi társasházak érdekében kértük. Ezek ugyanis úszótelkeken helyezkednek el, s a telkek beépítettsége 100%-os. Ez most előnynek látszik, de ha a tulajdonosok lebontanák a régi épületet, s helyébe újat akarnának építeni, akkor már csak a telek 30%-át építhetnék be. Ez nem volna méltányos velük szemben, ezért kértük, hogy a kisvárosi lakóövezetben 100%-os beépítésre legyen lehetőség. Az állami főépítész az indoklást elfogadta, és az eltérést engedélyezte.

A másik, sokkal többeket érintő, és szintén pozitív irányú eltérés lehetőségét annak érdekében kértük, hogy a még meglévő régi sváb parasztházaknak és régi vörösvári kereskedőházaknak az értékvédelmi rendeletben meghatározott felújításáért cserébe a kertvárosias lakóövezetekben megengedett 30%-os beépíthetőség helyett ennél nagyobb – a telek méretétől függően 5-10-15-20%-kal nagyobb – beépíthetőséget tudjunk biztosítani az ingatlantulajdonosoknak. Ez a megoldásunk Pest megyében egyedülálló, és országosan is ritka. Nagy öröm számomra, és büszkeséggel tölt el, hogy a kidolgozott javaslatunkat az állami főépítész nemcsak egyszerűen támogatta, hanem példaértékűnek is nevezte.

• Miért épp a beépítési százalék megemelése lett az, amivel az önkormányzat „honorálja” a régi házak megőrzését?

Az ingatlantulajdonosok többségének anyagilag nem érdeke a régi sváb parasztházak megőrzése, ill. a hagyományoknak és eredeti építészeti stílusuknak megfelelő felújítása. Egyszerűbb ugyanis a régi épületet lebontani ill. átépíteni, mint ötletesen, nagy fantáziával, sok megkötöttséggel és esetleg jelentős többletköltséggel felújítani. A városkép és a város építészeti múltjának megőrzése szempontjából azonban nagyon fontos a még magmaradt mintegy száz régi sváb parasztház megőrzése és helyreállítása.

Ha az önkormányzatnak sok pénze lenne, anyagilag is hozzájárulhatna ezen épületek értékmegőrző felújításához, de erre sajnos nem tudunk vállalkozni. Helyette olyan jutalmat találtunk ki, ami az önkormányzatnak nem kerül pénzbe: többlet-beépítési lehetőséget. Úgy gondolom, hogy a most bevezetendő szabály erősen érdekeltté teheti az ingatlantulajdonosokat a régi épületek megőrzésében és felújításában, mert a régi sváb parasztházak többsége keskeny, sokszor nem túl nagy alapterületű telken épült, ezért a telken nehéz bővíteni. A helyi értékvédelmi rendelet nyújtotta lehetőség kihasználásával az ingatlantulajdonosok többlet-beépítési lehetőséghez juthatnak, így nem kell a szülőktől, nagyszülőktől örökölt régi házat lebontaniuk vagy a telket eladniuk, hanem lehetőségük van elődeik munkáját továbbfejleszteni, a házat bővíteni.

• Ünnepi pillanatnak nevezte az értékvédelmi rendelet elfogadását. Miért?

Az értékvédelmi rendelet esélyt ad arra, hogy a huszonnegyedik órában megállítsuk a régi svábházak eltűnésének folyamatát, s városunk helyi építészeti hagyományait az utókor számára megmentsük, sőt továbbfejlesszük. A rendelet mellékletét képező helyi értékvédelmi kataszter minden tulajdonos számára szakmai javaslatot ad ahhoz, hogy hogyan kell a tulajdonában lévő épületet stílusosan, a hagyományoknak megfelelően felújítani, helyreállítani. Ha a tulajdonosok élni fognak a lehetőséggel, akkor városunk különböző pontjain több tucat régi ház újulhat meg, amivel meggyőződésem szerint nemcsak a városképet javítjuk, hanem közösségünk múltját is átmentjük a jövőbe, és egyben azonosságtudatunkat és összetartozásunkat is erősítjük.

Sólyom Ágnes

(Forrás: Vörösvári Újság)