Példaképek egykor és ma

A barátságtalan időjárás ellenére szép tömeg gyűlt össze a Hősök terén október 23-án délután. A megemlékező önkormányzatok, egyesületek és intézmények elhelyezték koszorúikat a hősök emlékművénél. A megemlékezésen a Nemzetiségi Fúvószenekar zenélt. A koszorúzást követően fáklyát gyújtottak a résztvevők, és ünnepi menetben vonultak át a Művészetek Házába. Az ünnepség Rékasi Károly ’56-os pódiumelőadásával folytatódott, amit a színész erre az alkalomra állított össze a vörösvári közönségnek, Falvai Katalin és Berchy József zongoraművészek pedig Beethoven drámai hangvételű VII. szimfóniája 2. tételének zongoraátiratát adták elő.

Az ünnepségen Gromon István polgármester mondott beszédet. Elbeszélte a forradalom és szabadságharc legfontosabb történéseit, majd az azóta eltelt időszak történelmét annak fényében tekintette végig, hogy a szabadságharc akkori célkitűzései: a rendszer megdöntése és a demokrácia kiharcolása hogyan valósultak meg – egészen a 2010-es, ún. fülkeforradalomig.

A magyar szabadságszerető nép – vonta le a következtetést. De nemcsak a miénk az. „Az emberiség történelmében folyamatos küzdelem zajlik a társadalmi igazságosságért, a nemzetek és az egyén boldogságáért. Egymást váltják a jobb, békésebb, virágzó korszakok és a zsarnokság, a kizsákmányolás, a szegénység és a nyomor korszakai. (…)

Valachi Katalin H. C. Andersen A teáskanna című meséjét olvasta fel – apró ajándékul a Kertbarát Kör tagjai számára

Úgy tűnik, hogy amikor egy országban többségben vannak a becsületes, szorgalmas, mások személyét és jogait tiszteletben tartó, fegyelmezett és segítőkész emberek, akkor annak az országnak jobban megy. Amikor pedig egy országban eluralkodik az önzés, a mások kárára történő érvényesülés, az erőszakosság és a kapzsiság, akkor az ország sorsa rosszra fordul. (…) Október 23. és minden nemzeti ünnep alkalom arra, hogy tanuljunk a múltból” – mondta a polgármester.

Mit érdemes tanulnunk ’56-ból és az azóta eltelt fél évszázad történelméből? Azt, hogy a nemzet jóléte mindannyiunk becsületes helytállásán múlik – a családunkban, az iskolában, a munkahelyünkön.

A Német Nemzetiségi Fúvószenekar az ünnepelt tiszteletére játszotta a Heimatland című indulót.

A napi küzdelemhez pedig vannak példaképeink is: az egykori forradalmároké, Nagy Imrétől és Maléter Páltól kezdve a névtelen hősökig.

De nemcsak forradalmi idők vannak, hanem békésebb, csendesebb korszakok is. A békeidő pedig nem „termel” hősöket, de példát venni ilyenkor is van kiről. A város vezetése évente állít példaképeket a lakosság elé. Olyan embereket, akik nem visznek végbe „nagy dolgokat” – ha nem nevezzük nagy dolognak, hogy csendben, önzetlenül, napról napra teszik a dolgukat, a közösség és városuk javára. Idén ennek szellemében két díjazottnak ítélte oda a város képviselő-testülete a Pilisvörösvárért Emlékérmet: a Kovács László Kertbarát Körnek és Feldhoffer Jánosnak. Hogy miben is lehetnek példaképek, mit tettek-tesznek Vörösvárért, és hogyan látják ők a közösség ügyét – erről olvashatnak bővebben is lapunk 11. és 18. oldalán.

SÁ

(Forrás: Vörösvári Újság)