Minden a zenével kezdődött…

15 éves jubileumot ünnepelt szeptember 23-án Pilisvörösvár és német testvérvárosa, Gerstetten. A 15 év azonban valójában 25, és Eduard Gilitzer és Schäffer Lőrinc barátságának és a zenének köszönhető.

A környező települések német testvérvárosi kapcsolatai főként a kitelepítések miatt jöttek létre. Pilisvörösvárt azonban elkerülte a kitelepítés jórészt a bányának és a befolyásos embereknek köszönhetően.

 A gerstetteni barátságnak azonban mégis a kitelepítéshez van köze. Eduard Gilitzer ürömi sváb gyermekként élte át a megrázó eseményt. Így került a család a német településre. A 25. házassági évfordulója alkalmából azonban hazatért, és ellátogatott Pilisvörösvárra is, ahol találkozott gyermekkori barátjával, Schäffer Lőrinccel. Ez volt az egyik elindító és meghatározó élmény. A másik pedig a Feldhoffer János által vezetett Mauterer zenekar zenéje volt, mely annyira megtetszett Eduard Gilitzernek, hogy felajánlotta támogatását. Így alakult meg a Fúvószenei Egyesület, Schäffer Lőrinc elnökletével. A két település közti barátság a zenén keresztül vált szorosabbá, hiszen ezután hol itt, hol ott találkoztak a zenekarok, évente többször is.

A hivatalos kapcsolat 1996-ban

1994-ben a gerstetteni gyermekünnepségre már Botzheim István polgármester vezetésével látogatott el a vörösvári delegáció. Majd ugyanennek az évnek a végén a két település frissen választott polgármesterei – Grószné Krupp Erzsébet és Roland Polaschek – elhatározták, hogy hivatalos mederbe terelik a két település kapcsolatát. Ez 1996. május 5-én történt meg. A kölcsönös látogatások innentől kezdve még gyakoribbak lettek.

Az idei, jubileumi ünneplés egy gerstetteni látogatással kezdődött. Erről részletes úti beszámolót olvashattak már a Vörösvári Újság májusi számában. A gerstetteniek szeptemberben viszonozták a látogatást, és egy közel 40 fős delegáció érkezett Vörösvárra, hogy itt is megünnepeljék a valójában 25 éves kapcsolatot. Az ünneplés hivatalos része a nemrégiben átadott díszteremben zajlott.

Roland Polaschek, Gerstetten polgármestere beszédében a testvérvárosi barátság fontosságát emelte ki:

„Számos találkozó zajlott a 15 év alatt: egyszeri, többszöri, nem szokványos, csendes, hangos, nem hivatalos találkozások voltak ezek. Mindig azzal a tudattal, hogy egymással barátságban éljünk. […]Mindannyiunkat arra buzdítanám, hogy munkálkodjunk tovább a partnerkapcsolat építésén. Mélyítsük tovább a már meglévő kapcsolatokat, és erősítsük a kötődéseinket. Hiszen a partnerkapcsolat már a múltban is igen intenzív volt, de fenntartani és továbblépni csak a jelen és a jövő alkotó erejéből tud. Ezt az erőt pedig országaink lakosainak találkozásából meríthetjük. Hogy Christian Morgenstern szavait idézzem: „Nem ott van otthon az ember, ahol lakik, hanem ahol megértésre talál.”

És mi is fűszerezhetné még jobban a hivatalos kapcsolatot, mint a közös mulatságok? A mostani ünnepség is így folytatódott: közös szüreti felvonulással, jó kedvvel, kenyérrel és borral, és persze sok-sok zenével.

Palkovics Mária

Gerstetten a Schwäbische Alb keleti részén fekszik. 11700 lakosával Baiersbronn után a legnagyobb városi jogok nélkül rendelkező település a Feketeerdőben. A nagyközség több kisebb részből áll, melyek többsége a hetvenes évek településrendezése előtt külön falu volt: Dettingen am Albuch, Gerstetten, Gussenstadt, Heldenfingen, Heuchlingen, Heuchstetten és Sontbergen.

1986-ban ünnepelte Gerstetten 1000 éves fennállását. Egy irat legalábbis ekkor említi először a nevét, de a neve alapján valóban visszavezethető a Merowing időre a település.

Nemcsak a környéken lehet szép látnivalókat találni (nagy sétákat tenni az erdőben, kipróbálni az erdei kerékpárutakat), a településen belül is találhatunk érdekességeket. A 35 m magas víztoronyból szép időben csodaszép kilátás nyílik a Schwäbische Alb-ra és az Alpokra a háttérben. A városban szép látványt nyújt a piactér ódon házaival, és szerte a városrészekben négy múzeum várja a látogatókat: a Riffmusem azt mutatja be, hogy 150 millió évvel ezelőtt milyen élőlények éltek a Schwäbische Alb területén, a gussenstadti Ursula Museum váltakozó kiállításaival várja az érdeklődőket, Gussenstadt pedig a tájmúzeumnak és a régi kovácsműhelynek is otthont ad. A gerstetteni régi pályaudvar épületében vonatmúzeum látható, de a vonatok kedvelői nyári időszakban innen indulva Gerstetten és Amstetten között gőzössel is utazhatnak.

Pünkösdvasárnap 1533 óta minden évben megrendezésre kerül a hagyományos „Brezgenmarkt”, ahol 150 árus kínálja a portékáját. Heldenfingen völgyét ilyenkor lezárják az autók elől, és buszok szállítják az utasokat a piacra.

KBH