Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén (2014. október 23.)

2014-10-29

Kedves Ünneplők!
Kedves Ünnepeltek!

Október 23-a van, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének 58. évfordulója, s egyben a 25. évfordulója annak, hogy 1989. október 23-án, 40 év kommunista diktatúra után Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

Ez a kettős évforduló alkalom, sőt felhívás arra, hogy a mai ünnepen az 1989-es események fényében, azok utólagos megvilágításában elmélkedjünk az 1956-os eseményekről és azok előzményeiről. Annál is inkább, mert ha összehasonlítjuk ennek a két időszaknak az eseményeit, akkor sok szembetűnő párhozamosságra bukkanunk, ami lehetővé teszi a történelem – azaz a velünk történtek – mélyebb értelmezését.

Vegyük sorra ezért először az 1956-hoz vezető főbb eseményeket, majd az 1989-hez vezető út állomásait, emeljük ki a két folyamat közötti hasonlóságokat, s végül vonjuk le az ebből fakadó következtetéseket.

Kezdjük tehát az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményeivel:

- 1953. március 5.: Meghalt Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin, a grúz származású szovjet diktátor, aki 31 évet töltött a szovjet pártfőtitkári székben.

- 1953. június 17: Kelet-Berlinben felkelés tört ki a kommunista uralom ellen. A felkelést a szovjet hadsereg számolta fel.

- 1953. június: Magyarországon a kommunista pártvezetés „önkritikát gyakorol". Rákosi Mátyás helyett Nagy Imre lesz a miniszterelnök.

- 1953. szeptember: A Szovjetunióban Nyikita Szergejevics Hruscsovot választják az SZKP első titkárává. Ezzel egyfajta enyhülési időszak keződik az egész Szovjet birodalomban. Magyarországon Nagy Imre miniszterelnök képviseli az új irányt.

- 1955. április: Visszarendeződés Magyarországon: Nagy Imrét megfosztják minden állami és pártfunkciójától. Decemberben a pártból is kizárják. Az új miniszterelnök Hegedűs András lesz.

- 1955. május: Megalakul a Varsói Szerződés, a szovjet blokk államainak katonai szervezete.

- 1956. február: Az SZKP XX. kongresszusán Nyikita Hruscsov „titkos beszédben" leplezi le a sztálinizmust.

- 1956. május: Az MDP aktívaértekezletén Rákosi Mátyás elismeri a törvénytelenségeket és „önkritikát gyakorol".

- 1956. június: A lengyelországi Poznanban munkásmegmozdulásokra kerül sor.

- 1956. július: A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének (KV) ülése felmenti Rákosi Mátyást első titkári tiszte alól, utóda Gerő Ernő lesz.

- 1956. október: A lengyelországi politikai válság megoldása érdekében Władysław Gomulka lesz a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) főtitkára, aki tárgyalásos úton, a Szovjetunió katonai beavatkozása nélkül rendezni tudja a válságot.

- 1956. október: Újratemetik az 1949-ben kivégzett Rajk Lászlót és társait. A temetés egyben politikai demonstráció a rendszerrel szemben.

- 1956. október: Gerő Ernő vezetésével pártküldöttség utazik Moszkvába majd Belgrádba, hogy egyeztessen a Magyarországon kialakult politikai helyzteről.

- 1956. október: Diákgyűlések a budapesti, miskolci, szegedi, pécsi és soproni egyetemeken.

- 1956. október: A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) pontokba foglalja követeléseit. Ebben szó van Rákosi eltávolításáról, a szovjet csapatok kivonásáról, a Kossuth-címer visszaállításáról, többpárti választásokról stb.

- 1956. október 23.: Budapesten nagyszabású diáktüntetés kezdődik. A tüntetés útvonala: Petőfi-szobor – Bem tér – Kossuth tér (Országház). Este ledöntik a Sztálin-szobrot, a rádiót védő ÁVH a tömegbe lő, utcai harcok kezdődnek. Az MDP KV ellenforradalomnak minősíti az eseményeket, javasolja Nagy Imre újbóli miniszterelnökké történő kinevezését. A kormány kéri Moszkvától a szovjet csapatok beavatkozását.

- 1956. október 24.: Nagy Imre miniszterelnök statáriumot hirdet ki. Anasztasz Ivanovics Mikoljan és Mihail Andrejevics Szuszlov szovjet politikusok Budapestre érkeznek tárgyalni.

- 1956. október 25.: Az MDP KV felmenti Gerő Ernőt, utóda Kádár János. Az Országháznál az ÁVH a tömegbe lő. A következmény: 75 halott, több száz sebesült. Vidéken nemzeti tanácsok alakulnak, az üzemekben munkástanácsok.

- 1956. október 26.: Mosonmagyaróváron az ÁVH-Határőrség tüzet nyit a tüntetőkre, a sortűznek kb. 100 halálos áldozata van.

- 1956. október 27.: Miskolcon, Ózdon s több vidéki városban is sortüzekre kerül sor. Miskolcon kilenc halott és 58 sebesült maradt a helyszínen.

- 1956. október 28.: Az MDP hattagú elnökséget választ. Nagy Imre „nemzeti demokratikus forradalom"-nak minősíti az eseményeket. Bejelenti, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a szovjet csaptok kivonásáról, és fel fogják oszlatni az ÁVH-t.

- 1956. október 29.: A Nagy Imre-kormány tűzszünetet hirdet.

- 1956. október 30.: A szovjet csaptok megkezdik a kivonulást Budapestről. Megalakul a Nemzetőrség, Király Béla és Kopácsi Sándor vezetésével. A Köztársaság téren a tömeg megostromolja a pártházat. Tűzharcra kerül sor a tüntetők és az ÁVH-sok között, Mező Imre a kapituláció során halálos lövést kap. Nagy Imre – a szovjet csapatok belegyezésével – bejelenti, hogy megszűnik Magyarországon az egypártrendszer, újjászületnek a koalíciós pártok. Megszűnik az MDP.

- 1956. október 31.: Nagy Imre bejelenti, hogy tárgyalások kezdődnek Magyarország kilépéséről a Varsói Szerződésből. Úgy tűnik, hogy a forradalom és a szabadságharc is győzött.

Itt most álljunk meg, s fejben tartva az elhangzottakat, vegyük szemügyre az 1989/90-es rendszerváltozás előzményeit, figyelve a párhuzamokra és hasonlóságokra.

- 1986. január: Bába Iván, Csoóri Sándor, Kis János és Mécs Imre népszavazásra felszólító levelet intéznek az Elnöki Tanácshoz a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatosan.

- 1986. február: a rendőrség durván fellép a Duna Kör által meghirdetett „környezetvédelmi sétá"-n résztvevőkkel szemben.

- 1986. november 20. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) elismeri, hogy a VII. ötéves terv célkitűzései nem valósulnak meg, nagyobb a fogyasztás, mint a termelés.

- 1986. december 12.: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára nyilatkozatot ad a rádiónak és a televíziónak 1956-ról, a gazdasági gondokról, a rend megszilárdításáról.

- 1986 folyamán: rendszeres áremelések.

- 1987. március 11.: Leértékelik a forintot 8 %-kal.

- 1987. április 10.: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára bejelenti, hogy a Szovjetunió leállítja a vegyi fegyverek előállítást, és megkezdi felszámolásukat.

- 1987. június 25-26.: Losonczi Pál helyett Német Károly lesz az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György helyett Grósz Károly lesz a miniszterelnök.

- 1987. július 28.: Magyar-osztrák szerződés aláírása Budapesten a nagymarosi vízlépcső kivitelezésében való osztrák részvételről.

- 1987. szeptember 17.: Eduard Sevarnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszterek Washingtonban bejelentik, hogy elvi megállapodásra jutottak a közepes hatótávolságú és a hadműveleti harcászati nukleáris rakéták felszámolásáról.

- 1987. szeptember 27.: Lakitelken megalakul a Magyar Demokrata Fórum (MDF).

- 1987. október 10.: a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) 1 milliárd márka hitelt ad a Magyar Nemzeti Banknak.

- 1987 folyamán: a reálbér 1,5 %-kal csökken. Az ország adósságállománya 17,7 milliárd dollár.

- 1988. február 1.: Tüntetés a budapesti román nagykövetség előtt Nicolae Ceausescu román pártfőtitkár politikája ellen.

- 1988. március 10.: Bányász Rezső kormányszóvivő bejelenti, hogy a kormány nem vesz tudomást (az öt hónapja megalakult) Magyar Demokrata Fórumról.

- 1988. március 15.: 10-20.000 főre becsült tömeg tüntet Budapesten a demokráciáért és a szabadságjogokért (1956 óta nem volt Magyarországon ilyen nagy – nem a hatalom által kezdeményezett – tüntetés).

- 1988. március 30.: Budapesten megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), mint önálló független ifjúsági szervezet.

- 1988. április 29.: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államelnök bejelenti, hogy 2000-ig végrehajtják a romániai településszerkezet átalakítására kidolgozott programot, melynek során közel 2000 – jelentős részében magyar – falut számolnak fel.

- 1988. május 20-22.: Grósz Károly lesz az MSZMP főtitkára (Kádár János elnöki funkciót kap.)

- 1988. május 27.: Békés tüntetés az osztrák nagykövetség előtt Budapesten, a bős-nagymarosi vízlépcső építkezései ellen.

- 1988. június 12.: Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a munkásőrparancsnokok országos értekezletén kijelenti, hogy ha kell, „adminisztratív eszközöket" vesznek igénybe az ellenzékkel szemben.

- 1988. június 27.: 30 ezren tüntetnek Budapesten, a Hősök terén a romániai falurombolás ellen.

- 1988. július 30.: A Magyar Nemzeti Bank 6 %-kal leértékeli forintot.

- 1988. augusztus 11.: A kormány az alkotmány felülvizsgálatával kapcsolatos teendőkről tárgyal. A nagymarosi vízlépcső építése miatt Visegrádnál ideiglenes mederbe terelik a Dunát.

- 1988. szeptember 2-4.: Nemzetközi környzetvédelmi konferencia Budapesten a Duna Kör részvételével, melyen a bős-nagymarosi munkálatok azonnali felfüggesztését követelik.

- 1988. szeptember 3.: A Magyar Demokrata Fórum független társadalmi szervezetté alakul.

- 1988. szeptember 12.: Tüntetés Budapesten a vízlépcső ellen.

- 1988. szeptember 17-18.: Tüntetés Nagymaroson a vízlépcső építése ellen,

- 1988. szeptember 27.: Magyar Szocialista Párt központi Bizottsága elismeri, hogy csökken a párt taglétszáma.

- 1988. szeptember 28.: Egyetemisták tiltakozó gyűlése a budapesti Duna-parton a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése ellen

- 1988. szeptember 30.: Az Elnöki Tanács kegyelmet ad az 1956-os események miatt elítéltek számra.

- 1988. október 1.: Mihail Gorbacsov lesz a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke.

- 1988. október 3-4.: Élő lánc a Duna-parton, Budapesten és tüntetés Debrecenben a nagymarosi építkezés ellen.

- 1988. október 5-7.: Az országgyűlési képviselők nyilvánosan – felállva –megszavazzák a bős-nagymarosi építkezés folytatását (!).

- 1988. október 21-23.. A Budapesti Rendőr Főkapitányság betilt minden október 23-ra tervezett tüntetést. Mégis vannak megemlékezések, a rendőrség 5 ember előállít.

- 1988. október 30.: Gyűlés és fáklyás felvonulás Budapesten a bős-nagymarosi vízlépcső építkezése ellen.

- 1988. október 19.: A rendőrség a román nagykövetség előtti tüntetést erőszakkal feloszlatja.

- 1988. november 254-26.: Németh Miklós lesz a miniszterelnök, Nyers Rezső államminiszter.

- 1988. november 29: Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Budapest sportcsarnokban kijelenti, hogy az egypártrendszert fenn kell tartani. Ellenforradalmi erőkről, fehérterrorról beszél.

- 1988. december 7.: Mihail Gorbacsov a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, államelnök egyoldalú csapatcsökkentéseket jelnet be, melynek keretében Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország területéről vonnak ki csapatokat.

- 1988.december 20-23.: Március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánítják.

- 1988 folyamán: az ipari termelés stagnál, a mezőgazdasági termelés 6 %-kal csökken, a reáljövedelem 2 %-kal csökken, az áremelkedés 15,7%-os.

- 1989. január 9.: Központi, átlagosan 20-22 %-os áremelés.

- 1989. január 10.11.: Az Országgyűlés elfogadja az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt, mely kimondja a pártlapítás jogát.

- 1989.január 28-30.: Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter az 1956-os eseményeket „népfelkelés"-nek nevezi.

- 1989. február 11.: A Magyar Szocialista Párt Központi Bizottsága állást foglal a többpártrendszer bevezetése mellett, 1956-ot népfelkelésnek értékeli.

- 1989. február 13.: Németh Miklós magyar miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár megegyezik a két ország közötti határzár felszámolásáról.

- 1989. február 22.: Egy kormányhatározat alapján november 7. nem munkaszüneti nap többé. Elrendelik, hogy a koncepciós pereket felül kell vizsgálni.

- 1989. február 27.: 124.000 ember aláírásával petíciót adtak át Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökéneki a dunai vízlépcső építésének azonnali felfüggesztését követelvre.

- 1989. március 17.: Kereszténydemokrata Néppárt néven újjáalakul az egykori Demokrata Néppárt.

- 1989. március 21.: 5 %-kal leértékelik a forintot.

- 1989. március 22-23. A Független Jogász Fórum kezdeményezésére megalakul az Ellenzéki Kerekasztal.

- 1989. március 29.: Megkezdődik Nagy Imre és mártírtársai jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában.

- 1989. március 30-31.: Az MSZMP Központi Bizottságának titkára közli, hogy az utóbbi másfél évben 120.000-en léptek ki a pártból, miközben 20.000 új tag lépett be.

- 1989.április 14.: Leértékelik 6 %-kal a forintot.

- 1989. április 21-22.: Megszűnik a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). Utódja a szövetségi alapon működő DEMISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség).

- 1989.április 25.: Megkezdődik „az ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet csaptok részleges kivonása.

- 1989. május 2.: Kőszeg közelében, a magyar-osztrák határon megkezdik a műszaki határzár bontását.

- 1989. május 8-9.: Kádár Jánost felmentik elnöki tisztsége alól, egészségi állapotára való tekintettel.

- 1989. május 13.: A kormány rendkívüli ülésén felfüggeszti a nagymarosi építkezést.

- 1989. május 28.: Befejeződik a szovjet szárazföldi erők 1989-re bejelentett csapatcsökkentése Magyarországon.

- 1989. június 8.: Glatz Ferenc művelődési miniszter bejelenti, hogy szeptembertől nem kötelező az orosz nyelv tanulása az iskolákban.

- 1989. június 10.: Megkezdődnek a politikai egyeztető tárgyalások a Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak (harmadik oldal) között,

- 1989. június 16.: Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczi Géza, Maléter Pál és Szilágyi Miklós, ünnepélyes búcsúztatás a Hősök terén 250.000 ember jelenlétében, majd végső nyugalomra helyezésük a Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában.

- 1989. június 24-25.: A Magyar Demokrata Fórum párttá alakul.

- 1989. június 6.: Meghal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt volt főtitkára,

- 1989. július 7.: Bejelentik, hogy az osztrák kártérítési igény 2,6 milliárd schilling, ha nem fejezik be a nagymarosi vízlépcső építését.

- 1989. július 14.: Kádár János temetése.

- 1989. augusztus 19.: A Sopron közelében rendezett Páneurópai Piknik alkalmából megnyitott osztrák-magyar határon át több száz keletnémet állampolgár menekül Ausztriába.

- 1989. augusztus 20.: 41 év után ismét megtartják a Szent jobb kormenetet a budapesti bazilika körül.

- 1989. augusztus 24.: Horn Gyula külügyminiszter bejelenti, hogy 150-200.000 keletnémet állampolgár tartózkodik Magyarországon, s ebből 20.000 nem kíván hazatérni.

- 1989. szeptember 10.: Bejelentik a magyar kormány döntését, miszerint szeptember 11-én 0 órától lehetővé teszik a keletnémet állampolgárok kiutazását más országokba.

- 1989. október 6. A Magyar Szocialista Munkáspárt jogutód nélkül feloszlatja magát.

- 1989. október 7. Megalakul a Magyar Szocialista Párt, elnöke Nyers Rezső.

- 1989. október 9.: Az Európai Közösség pénzügyminiszterei jóváhagyják a Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtandó 1.000.000.000 dollár összegű kölcsönre szóló költségvetési garanciát, mely 3 évre szól.

- 1989. október 14-15.: Tőkés László temesvári református lelkészt a román hatóságok eltávolítják gyülekezete éléről.

- 1989. október 18.: Lemond Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára, keletnémet államfő.

- 1989. október 23.: Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kikiáltja a Magyar Köztársaságot.

- 1989. november 9.: Megnyitják a két Németország közötti határátkelőhelyeket.

- 1989. december 5.: Leértékelik a forintot 10 %-kal.

- 1989. december 18.: Románia több városában Ceaucescu-ellnes megmozdulások vannak. Temesvárott a tüntető tömegbe lő a katonaság.

- 1989. december 21.: Romániában kitör a Ceasescu diktatúra bukását eredményező forradalom.

- 1989. december: Összeomlik a szocialista rendszer a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában és Romániában. Megkezdődnek a változások Litvániában és Bulgáriában. Lengyelország felveszi a köztársasági államformát.

- 1989 év folyamán: a bruttó haza termelés 2%-kal, az ipari termelés 3 %-kal, a mezőgazdasági termelés 2%-kal csökken. 17%-os az áremelkedés, a bruttó adósság 20,7 milliárd dollár

- 1990. január 8-10.: Újabb jelentős áremelések. Az élelmiszerárak 30-35%-kal emelkednek.

- 1990. február 1-2.: Hivatalos tárgyalások Budapesten „az ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet csaptok teljes kivonásáról. Ismét jelentős áremelések (lakbér, közlekedés stb.)

- 1990. február 6.: Leértékelik a forintot 2%-kal.

- 1990. február 19: Ismét leértékelik a forintot 2%-kal.

- 1990. március 10-11.: Aláírják a Magyarországon tartózkodó szovjet csaptok teljes kivonásáról szóló kormányközi egyezményt. Végső határidő:1991. június 19.

- 1990. Március 19.: A Kormány rendeltben dönt, hogy április 4. ezentúl munkanap, október 23. munkaszüneti nap, mint a köztársaság kikiáltásának napja.

- 1990. március 25: A többpárti országgyűlési képviselőválasztások 1. fordulója.

- 1990. április 8.: Az országgyűlési képviselőválasztások 2. fordulója. A választást a Magyar Demokrata Fórum nyerte meg, s koalícióra lépett a Független Kisgazda- és Földműves Párttal valamint a Kereszténydemokrata Néppárttal.

- 1990. május 23.: Az országgyűlés elfogadja a kormányprogramot, Antall József miniszterelnök vezetésével megalakul és hivatalba lép a rendszerváltozást követő első kormány.

­­*

A két történelmi esemény, az 1956-os forradalmi és az 1989-es békés rendszerváltozás előzményeinek áttekintéséből és összehasonlításából több közös tanulságot szűrhetünk le.

- Láthatjuk, hogy a diktatúrák alapvetően önmagukat számolják fel – belső ellentmondásaik, a korrupció, az erkölcstelenség, az erőszak, az önzés, a kontraszelekció révén. Először gazdaságilag teszik működésképtelenné magukat, aztán politikailag is.

- Láthatjuk azt is, hogy a diktatúrák felbomlásához, megszűnéséhez ugyanakkor mégis mindig szükség van bátor emberek kiállására, kezdeményezésére is. Köztük mindkét korszakban döntő szerepük volt a fiataloknak, ezen belül külön a tanult fiataloknak, az egyetemistáknak. Nélkülük az események mindkét időszakban csak sokkal később következtek volna be, sokkal tovább tartottak volna a diktatúra évei.

- Láthattuk azt is, hogy a haldokló rendszerek nem adják könnyen magukat. Haszonélvezőik a végsőkig ragaszkodnak kiváltságaikhoz, vagyonukhoz, egzisztenciájukhoz, s nem válogatnak az eszközökben, ha ezek megvédéséről van szó.

- Láthattuk, hogy ez emberek többsége minden korban ugyanazt akarja, mégpedig nagyon egyszerű, alapvető dolgokat: normális életet, egyenlő jogokat, szabadságot, nyugalmat és békét. Hihetetlen tömörséggel fejezi ki ezt egy 56-os röpcédula szövege, amit tegnap olvastam a Magyar Nemzet szerdai számában: „Szovjet Katonák! Ne lőjetek fegyvertelen emberekre! A haza árulói félrevezettek benneteket. A Magyar munkások és ifjúság szabadságot és több kenyeret követelnek. Ne harcolhatok a magyar munkások ellen! Magyar Ifjúság"

- Láthattuk azt is, hogy a diktatúrák fojtogató körülményei között is mindig vannak, akik ezt a normális életet bátran, példaszerűen élik: becsületesen, önzetlenül végzik a maguk mindennapi dolgát, gyakorolják hivatásukat, s amennyire csak lehet, igyekeznek szebbé, könnyebbé tenni embertársaik életét.

Szerencsére ilyen emberek mindig akadtak köztünk is, itt Pilisvörösváron. Október 23-án, amikor önkormányzati kitüntetéseket adományozunk, mindig kiemelünk közülük egyet-egyet, és példaképnek állítjuk a közösség elé. Ma is ezt fogjuk tenni. Amikor néhány perc múlva átadjuk majd a Pilisvörösvár díszpolgára, a posztumusz Pilisvörösvár díszpolgára címeket és a Pilisvörösvárért emlékérmeket, gondoljunk arra is, hogy az ilyenfajta életek járulnak hozzá ahhoz, hogy folyamatosan meg tudjuk újítani társadalmi életünk demokratikus jellegét, s ezzel biztosítsuk, hogy soha többé ne kelljen diktatúrák szorításában élnünk.

Adja Isten, hogy így legyen!

Köszönöm, hogy meghallgattak.