Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

Városrendezés

2013-10-29

Barangolás a település­rendezési tervek erdejében

2013. október 10-én lakossági fórumot tartottak a településfejlesztési és -rendezési eszközök felülvizsgálata témájában a Városi Díszteremben.

Gromon István polgármester köszöntője után a város főépítésze, Kálmán Kinga szólt néhány mondatot a tervekről. Nagyrabecsülését fejezte ki azok iránt, akik eljöttek, és érdeklődést mutatnak, amikor a város jövőjéről van szó. Ezután a terveket készítő Völgyzugoly Műhely Kft. munkatársa, Bérczi Szabolcs okleveles településmérnök ismertette a munkaközi állapotban lévő terveket. A tájékoztató után került sor a lakossági kérdésekre.


Annyit talán már mindenki tud, aki rendszeresen forgatja a Vörösvári Újságot, hogy készülőben vannak Vörösvár településfejlesztési és településrendezési dokumentumai. De hogy a sok terv közül melyik mit takar, ezek hogyan függnek össze és épülnek egymásra, azt már biztosan kevesebben látják át. A dokumentumok erdejében segít eligazodni alábbi cikkünk.

Milyen tervek készülnek? Hogyan zajlik a tervezés folyamata? Milyen lakossági észrevételek érkeztek? Mennyire sikerült ezeket bedolgozni a tervekbe? – Kérdéseimmel Kálmán Kingához, a város főépítészéhez fordultam, akivel a műszaki osztály földszintjén található főépítészi irodában beszélgettünk. Magyarázatát azzal kezdte, hogy miért is került napirendre ez a téma, és hogy miért éppen most:

A településfejlesztési koncepciót és a településszerkezeti tervet tízévente kötelező felülvizsgálni, ezt az építési törvény megszabja, tehát előbb-utóbb mindenképp elő kellett volna vennünk a témát. De 2013. január 1-jével új építésügyi szabályozás lépett érvénybe, ami sok más változás mellett azzal is jár, hogy 2015. december 31-éig meg kell alkotni az új követelményeknek megfelelő településfejlesztési és településrendezési eszközöket. A szabályozási terv is megérett a változtatásra: évek óta gyűjtöttük a problémákat a hatósági gyakorlatból és a lakossági kérelmekből – mondván, hogy ezeket majd akkor tudjuk megoldani, amikor sor kerül a felülvizsgálatra. Most jött el ennek az ideje.

• Ez a „településfejlesztési és településrendezési eszközök" kifejezés több dokumentumot is takar.

Igen, alapvetően két részterületnek a dokumentumairól van szó: az egyik a településfejlesztés, ami a tervezett fejlődés irányáról szól – a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontokat figyelembe véve –, a másik pedig a településrendezés, ami a város konkrét területeivel foglalkozik.

A fejlesztésnek a településfejlesztési koncepció az alapja, amely a városfejlesztés elveit, hogyanját határozza meg szöveges formában. Ez az első dokumentum, amit most (újra) meg kellett alkotni.

• Ez elég messzire tekintő koncepció, hogyan lehet egy ilyennek nekiállni, és eldönteni, hogy mi legyen benne?

A településfejlesztési koncepció tartalmi követelményeit kormányrendelet rögzíti, a mi koncepciónk is ezeket követi, és támaszkodik a meglévő integrált városfejlesztési stratégiára, ami 2008-ban, a Fő utca pályázathoz készült el. A jövőkép, amit a koncepció megfogalmaz, alapvetően egy saját értékeiből építkező, kertvárosias kisváros. Vörösvárnak kiváló adottságai vannak, amelyeket érvényesíteni kell, és a hagyományokra is érdemes építeni. Cél a fentiek mellett a helyi kis- és középvállalkozások támogatása és a Pilisi-medencén belül a súlyponti szerep megerősítése.

FEJLESZTÉSI ELVEK:

1. emberléptékű városfejlesztés, tervezett, kis lépésekben, lakóterület-fejlesztés kertvárosias jelleggel, értékvédelem,

2. a fiatalok itthon tartása,

3. a helyi kis- és közepes vállalkozások támogatása, ehhez jól megválasztott adópolitika,

4. a vállalt járásközponti feladatok színvonalas ellátása és bővítése.

ÁTFOGÓ CÉLOK:

1. a települési környezet értékőrző fejlesztése,

2. a közösségi kohézió folyamatos erősítése, a helyi kultúra, a nemzetiségi identitás megőrzése,

3. a helyi gazdaság élénkítése, helyi munkalehetőségek biztosítása,

4. a térségi kapcsolatok továbbfejlesztése.

• A koncepció tehát kijelöli a fejlődés irányát. Feltételezem, hogy ehhez kell igazodniuk a településrendezés terveinek.

Igen, a településszerkezeti terv a településfejlesztési koncepcióra épül: területekre bontja le a megfogalmazott célokat. Meghatározza a különböző területhasználatok (pl. lakóterület, gazdasági terület, erdőterület stb.) elhelyezkedését és kiterjedését, valamint a legfőbb nyomvonalas infrastruktúra-elemeket. A szerkezeti terv alakítását befolyásolják, korlátozzák a területi szintű tervek: az országos és budapesti agglomerációs területrendezési terv – például az új beépítésre szánt területek mértékét illetően. Fontos, hogy a már kijelölt beépítésre szánt területek mellett úgy jelenjenek meg új beépítésre szánt területek, hogy a város ne élje fel a mezőgazdasági és erdőterületeit, de biztosítson helyet a gazdaság fejlődésének.

• A szerkezeti tervben vannak meghatározva az építési szabályok is?

Nem, építési megkötéseket a szerkezeti terv nem tartalmaz, arra a Helyi Építési Szabályzat, a HÉSZ szolgál, ami egy önkormányzati rendelet. Az építési jogokat övezetenkénti besorolásban rögzíti. Ennek a melléklete a szabályozási terv, ami térképi módon jeleníti meg ezeket az övezeteket és az építési jogokat befolyásoló tényezőket: közterületek és magánterületek lehatárolását, a beépítés paramétereit (pl. beépítési százalék, épületmagasság), a védőterületeket, a zöldfelületeket stb.

• Az ingatlantulajdonosok számítsanak változásra az építési szabályokban?

Azt szeretnénk, hogy a szabályozási tervben a lakosságot közvetlenül érintő módosítások ne történjenek. Ahol változtatni kell, ott az építési lehetőség megkönnyítése a cél. Ilyen például a Szegfűskertek területe, ahol az új szabályok mellett könnyebb lesz építési telkeket kialakítani. Változás van tervben az Őr-hegy és a Tó-dűlő környékén is, ahol kisebb részletekben lesz lehetőség a telekalakításra. Több helyről érkezetek észrevételek, kérések. Ezeken a helyeken az új szabályozás megoldást ad a problémára. Ilyen például a Rákóczi u. 11. esete.

• A készülő terveket a lakosság is véleményezhette. Milyen észrevételek érkeztek?

Lakossági észrevételek jellemzően inkább az emberek személyes ügyeivel kapcsolatban érkeztek. A jogszabályok az idei évtől kötelezik az önkormányzatokat úgynevezett partnerségi rendelet megalkotására, ami arról szól, hogyan vonja be az önkormányzat a lakosságot az egyeztetésbe. Vörösváron úgy döntött a testület, hogy mindenki hozzászólhat: civil- és gazdasági szervezetek, magánszemélyek egyaránt. Év elején a Vörösvári Újságban is megjelent a felhívás, hogy március 20-áig lehet észrevételeket tenni. Több mint harminc írásbeli javaslat érkezett, ezeket a szakemberek megvizsgálták, és eldöntötték, hogy melyik észrevétel melyik dokumentumot érinti, és mit lehet kezdeni a kéréssel-javaslattal.

• Néhány módosítás terve a képviselőtestület előtt is járt.

Volt néhány kérelem, amelyben olyan fejlesztési igény merült fel, amelynek során a tulajdonos telkének értéke jelentősen növekedne (mert új vagy bővebb építési jog keletkezik). Ilyen esetekben tárgyalások kezdődnek, s ha sikerül megegyezni, akkor az önkormányzat településfejlesztési szerződésben rögzíti az értéknövekedés ellentételezését. Például ilyen eset a Háziréti-tóhoz vezető út mellett, a tízes út közelében álló kis faházé, ami annak idején jogszerűen épült, de mivel hosszú évek óta nem volt és jelenleg sincs a külterületen beépítési lehetőség, már nem kaphat engedélyt üzlet működtetésére. Ott az lett a helyzet megoldása, hogy a terület beépítésre nem szánt turisztikai övezetbe kerül, így a tulajdonos jogszerűen fenntarthatja az épületet, és működtethet üzletet, ellentételezésképpen pedig felújítja a bekötőút egy szakaszát a 10-es útig.

A Liegl & Dachser bővülési lehetőségével kapcsolatban is folyamatban van egy tárgyalás. Ha a Liegl a saját területe melletti ingatlanok tulajdonosaival is meg tud egyezni, és létre jön az önkormányzattal a megállapodás, akkor a módosítás fejében egyszeri komolyabb összeget kapna a város, a továbbiakban pedig a fejlesztésből folyamatosan többlet iparűzési adóbevétel is származna. A szerkezeti terv és a szabályozási terv módosítása tehát mindkét félnek előnyös lenne.

• Mi a helyzet a Retek utcával? Ott ugyan nem az építési jogokról folyik a vita...

A Retek utcaiak azért gyűjtöttek aláírást, mert mellettük, az ipari és a lakóterület között eddig egy keskeny kereskedelmi szolgáltató sáv volt, ami a tervek szerint megszűnik. Egyeztettünk velük, s ennek alapján sikerült megnyugtató megoldást találni: 25 méteres véderdősáv fogja elválasztani a lakóterületet az ipari területtől.

Az önkormányzat a felülvizsgálat során általános célul tűzte ki, hogy megoldja a lakó- és a gazdasági területek találkozásnál a lakóterületek védelmét. A korábbi tervek erre egyáltalán nem fordítottak figyelmet, az eltérő funkciójú területek közvetlenül csatlakoznak egymáshoz: a Retek utcánál is csak egy út van a határon, ahol csak azért nem nagyobb a gazdasági célú forgalom, mert az a terület még nem épült ki. A most tervezett (és a gazdasági területek rovására kijelölt) 25 méteres véderdősáv jól megvédi majd a lakóhelyüket. Más övezeti határokon, ahol ki van építve a terület, már csak forgalomtechnikai megoldásokkal lehet segíteni a lakóterületek védelmét.

• Volt-e olyan lakossági észrevétel, amivel nem lehetett mit kezdeni?

A Pataksor utcaiak kérelmet adtak be, hogy üdülőövezetből lakóövezetbe sorolják az utcát, de a testület úgy döntött, hogy üdülőövezetben hagyja a területet. Az átsorolás kapcsán nemcsak a tulajdonosok által átvállalható fejlesztési költségekkel kell számolni, mint például az utak szélesítése érdekében közterület-leadás, közművek kiépítése stb., hanem a lakóterület fenntartása is költségként jelenik meg, és ezt az önkormányzat nem tudta vállalni. A terv azonban törölte a fölösleges útkiszabályozást, és így kevesebb közterület-leadás terheli a telkeket. Érkezett javaslat a 10-es út nyomvonalának jelentős módosítására is: a központ helyett a város másik oldalán, a halas-madaras utcák környékén haladjon az út, de ez nem valósítható meg.

• Mi az, ami már kőbe van vésve, és min lehet még változtatni?

Volt egy képviselőtestületi ülés november 4-én, ami azért volt sarkalatos, mert a testület elé került az összes tervanyag vázlattervi javaslata. Ezeket a képviselők áttekintették, kiegészítő javaslatokkal bővítették, módosították, és néhány kikötéssel végleges kidolgozásra alkalmasnak minősítették őket. Alapos vita folyt az ülésen, sok volt a téma, ezeket egyesével végigbeszélték.

A fejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök véleményezési anyaga decemberre készül el, ekkor ezeket elküldjük a véleményező szerveknek, akik tehetnek jogszabályon alapuló észrevételeket, amiket át kell vezetni a terveken. A tervek a lakosság számra is megtekinthetők lesznek, és még lehet jelezni, ha valaki valamivel nem ért egyet. Kérem is, hogy figyeljék a városi honlapot, decemberben második felében remélhetőleg már fent lesz a vázlattervhez képest javított változat.

Sólyom Ágnes

(Forrás: Vörösvári Újság)