Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

Vörösvár jövőjéről

2013-11-30

Interjú Gromon István polgármesterrel

• Ugyan nincs még itt az év vége, és a költségvetést sem most kell összeállítani, de gondolom, hogy ilyenkorra már nagyjából látszik, hogyan fog zárulni az idei év pénzügyi szempontból: mire jutott pénz, mire nem. És biztosan az Ön fejében vannak már elképzelések arról is, milyen lendülettel lehet nekifutni a következő évnek.

Az önkormányzat 2013. évi költségvetési bevételei szeptember 30-ig az előirányzat 75,71%-ában, a kiadások az előirányzat 70,79%-ában teljesültek. A bevételek időarányosan befolytak, a kiadásoknál megtakarítás érvényesült. A gazdálkodáshoz folyószámlahitelt az év első kilenc hónapjában nem kellett igénybe vennünk, gazdálkodásunk stabilnak mondható. Az éves költségvetés várhatóan teljesülni fog, azaz mindenre jut pénz, amit beterveztünk.

Csakhogy amit 2013-ra beterveztünk, az szinte nem több, mint a puszta túlélés, a város minimálszinten való működtetése. Rengeteg dolgot ugyanis eleve be sem terveztünk a költségvetésbe, mert tudtuk, hogy nem lesz rá fedezet: nem terveztünk egyetlen méter út-, járda- vagy csapadékvízcsatorna-építést; nem terveztük be a Templom téri és a Vásár téri parkolási problémák megszüntetését, a 10-es út melletti árok befedését; nem terveztük be a Vásár téri iskola tetőfelújítását, a Szakorvosi Rendelő liftjének megépítését, a bölcsőde megvalósítását, a tavak környékének rendezését és így tovább. Végtelenségig lehetne sorolni...

A bevételek és a kiadások közötti kb. öt százalékos pozitív egyenleg – ami a háromnegyed éves mérlegben mutatkozik – mégis lehetőséget arra, hogy pár nem tervezett dologra fedezetet biztosítsunk. Így jutott pénz most az év végén a szakorvosi rendelő liftjének engedélyes terveire, a rendelő udvarában a csapadékvíz elvezetésére és járdaépítésre, a hivatalba egy használt autó megvásárlására és a 70 éven felüliek karácsonyi ajándékutalványára. A tervezett 22,8 millió forintos fejlesztési hitelt azonban mindenképpen fel kell vennünk, mert e nélkül nem tudnánk pozitívan zárni a 2013. évet.

• Mire számít jövőre? Idén tényleg minden fejlesztés vissza volt fogva, változik-e valami 2014-ben?

Nemcsak idén voltak visszafogva a fejlesztések, hanem gyakorlatilag három éve, a ciklus kezdete óta. 2011-ben még befejeztük a korábban megkezdett Fő utca felújítást, de az óta fedezethiány miatt nem kezdhettünk komolyabb fejlesztésbe. A gazdasági válság miatti bevételkiesés és az ismétlődő állami elvonások miatt erre esélyünk sem volt. A 2011-es, a 2012-es és a 2013-as költségvetést is a puszta túlélés szellemében kellett összeállítanunk. A túlélést a fejlesztések teljes szüneteltetése, különböző kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések – köztük a magánszemélyek kommunális adójának bevezetése – és folyamatos szigorú takarékoskodás révén sikerült biztosítanunk. A mai világban sajnos még ez is komoly eredménynek számít.

A jövőt, a 2014-es évet illetően kétellyel vegyes halvány optimizmus van bennem: ha tényleg megtörténik az adósságkonszolidáció második üteme, ha cserébe nem von el az állam újabb összegeket a bevételeinkből, ha nem kapunk újabb feladatokat állami finanszírozás nélkül, ha a kötelező feladatainkhoz legalább a szeptemberben megjelent költségvetési törvényjavaslatban szereplő állami támogatásokat megkapjuk, akkor van esély arra, hogy a saját bevételeinkből valamit végre fejlesztésre is tudjunk fordítani.

•A tavak környékén a vasútfelújítás során kitermelt földdel töltenek fel egy területet. Elég gazdag arrafelé az élővilág: békák, teknősök, vadkacsák, törpe szürkegémek, illetve van ott egy halnevelő tó. Nem veszélyezteti-e a feltöltés ezeket?

Tavaly ősszel megkereste az önkormányzatot a Híd Transz Kft., mint a Budapest-Esztergom vasútvonal-rekonstrukció földmunkáinak kivitelezője, hogy megfelelő önkormányzati területet keres nagy mennyiségű termőföldföld elhelyezésére.

A kérést megvizsgáltuk, s úgy találtuk, hogy van olyan területünk, amely alkalmas a kitermelt termőföld elhelyezésére, sőt egyenesen rászorul a rekonstrukcióra: a Cigány-tótól nyugatra eső terület egy része ez, amely nem tudni, hogy a korábbi bányászat vagy esetleg az illegális földkitermelés, földelhordás miatt, de jelenleg megbontott, kimélyített, rendezetlen terület, mely fokozatosan szemétlerakó hellyé válik. A mélyedésekben időnként víz gyűlik össze, a növényzet karbantartása (kaszálás, metszés stb.) a terepviszonyok miatt lehetetlen.

A kérelem elbírálása előtt egyeztettünk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal. Ők felhívták a figyelmünket arra, hogy a feltöltés engedélyeztetéshez alátámasztásként biológiai szakvélemény elkészíttetése javasolt, ezért biológiai szakvéleményt készíttettünk.

A szakvéleményben Dr. Hahn István biológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa megállapította, hogy a feltöltésre szánt területen nincs komoly természetvédelmi értéket képviselő élővilág, ezért a feltöltéshez csupán három szakmai feltételt szabott: 1. A Kornéli-tóhoz közelebb eső vizes mélyedés (a tó nyúlványa) ne legyen feltöltve, mert élő- és szaporodóhelyet jelenthet a vízhez kötött állatok (békák) számára; 2. A feltöltés május vége után (a mélyedések kiszáradása után) kezdődjön; 3. A feltöltésbe olajjal vagy más vegyi anyaggal szennyezett föld ne kerüljön. Ezeket a feltételeket az önkormányzat természetesen teljes mértékben elfogadta.

A feltöltés elvégzéséhez ezután megkértük a természetvédelmi hatóság engedélyét, s a pomázi hatóság az engedélyt megadta. Közben a kivitelező beszerezte a szállítandó talaj minőségével kapcsolatos igazolást (laborvizsgálat) és a környezetvédelmi engedélyt. Ezek birtokában kezdtük meg a feltöltést, amely lassan a végéhez közeledik. A feltöltés után a Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. (régebbi nevén Terranova) a területen erdőt telepít, így a korábbi rendezetlen, karbantartatlan terület egy kezelt és gondozott területté válik.

• Külön cikk foglalkozik ebben a lapszámban a település fejlesztésének és rendezésének most készülő dokumentumaival. Ön a város polgármestereként mit gondol: Vörösvár jövője szempontjából milyen jelentősége van ennek a most zajló folyamatnak?

Minden közösség életében alapvető fontosságú, hogy világosan megfogalmazza rövid-, közép- és hosszú távú céljait, valamint azt, hogy a kitűzött célokhoz milyen úton kíván eljutni. A Településfejlesztési koncepció, a Településszerkezeti terv, a Szabályozási terv és a Helyi építési szabályzat olyan dokumentumok, amelyek ezeket a célokat fogalmazzák meg, és ezeket az utakat jelölik ki. A dokumentumok felülvizsgálata során számba vesszük, hogy az elmúlt tíz év folyamataiból mi az, amit jónak tartunk és erősíteni kívánunk, ill. mi az, amit meg akarunk változtatni. Különböző szabályokkal igyekszünk irányt szabni egy-egy terület fejlődésének: a lakófunkció erősödjön benne vagy a gazdasági jelleg, a szabadidős tevékenységek vagy esetleg a turisztikai hasznosítás.

A jelenleg hatályos településfejlesztési és településrendezési eszközök 2004-2005-ben készültek, s az óta több kiegészítésen és módosításon estek át. Alkalmazásuk során gyakran problémák léptek fel, nem jól működő előírások és időszerűtlenné vált szabályok akadályozzák az építéshatósági munkát, továbbá a jogszabályi környezet is jelentősen megváltozott az óta. Az egyik feladat ezeknek a problémáknak a megoldása.

A másik fontos feladat, hogy átgondolt, új szabályozást készítsünk azokra a területekre, amelyek a jelenlegi szabályozás mellett nem tudnak pozitív irányban átalakulni (pl. az Őrhegy–Tó-dűlő vagy az Útőrház környéke), ill. a jelenlegi szabályozás mellett hátrányos lenne alakulniuk (pl. a Pozsonyi utca alatti volt szegfűskertek területe vagy a Környezetbarát iparterület 1. és 2. között fekvő Iparterület).

Harmadik szempontként említem, hogy minden városnak szüksége van olyan saját bevételekre, amelyekből biztosítani lehet az intézményeink fenntartásához, a város üzemeltetéséhez és a fejlesztésekhez szükséges forrásokat. Ennek érdekében olyan gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, ipari- és turisztikai övezeteket kell kialakítanunk, amelyek vonzóak, életképesek, munkahelyeket teremtenek, és iparűzési bevételt hoznak. Az ilyen területeket azonban úgy kell kialakítanunk, hogy ne veszélyeztessék a lakóövezetek nyugalmát vagy a természeti környezetet.

Egy negyedik – egészen újszerű, önként vállalt, és szívemhez nagyon közel álló – feladat a készülő helyi értékvédelmi rendelet építésjogi következményeinek beépítése a Szabályozási tervbe és a Helyi építési szabályzatba. Ezzel az a célunk, hogy azt az alig 100 régi épületet, ami még a helyi sváb építészeti hagyományokat őrzi, megmentsük az utókornak úgy, hogy az ingatlantulajdonost a megőrzésre nem kényszerrel, hanem kedvezmények biztosításával próbáljuk rávenni.

• Nyilván sok kompromisszumot kell megkötni egy-egy ilyen terv készítése során. Ilyenkor mi az elsődleges szempont? És mikor mondhatja az ember, hogy elégedett az eredménnyel?

A településfejlesztési és a településrendezési szabályok megalkotása véleményem szerint éppen olyan munka, amelynek során semmilyen kompromisszumot nem szabad kötni. Minden esetben a közösség egészének, a városnak, a jelenleg itt élőknek és a jövő nemzedéknek a közös és hosszú távú érdekeit kell figyelembe venni, ezeknek kell elsőbbséget adni. Természetesen közben mindig ügyelni kell az igazságosságra, az egyének, az ingatlantulajdonosok, a kisebb csoportok érdekeire is. De ezt nem nevezném kompromisszumnak, hanem érdekegyeztetésnek.

A legjobb szabályozás az, amely egyszerre jó az egyénnek és a közösségnek, a jelennek és a jövőnek. Persze, az ilyen szabályok kimunkálása mindenekelőtt nagyon sok munkát, ezen felül megvesztegethetetlenséget és bátorságot kíván a tervezőktől, a főépítésztől, a polgármestertől és a képviselő-testület tagjaitól egyaránt.

Elégedett akkor leszek, ha néhány év múlva azt láthatjuk, hogy nem ejtettünk a tervben súlyosabb hibákat, hogy az eddig nem fejlődő területek beindultak, hogy a gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, ipari- és turisztikai övezeteink fejlődnek, prosperálnak, hogy a megkötött településfejlesztési szerződéseink megvalósultak, s hogy Vörösvár még szebb, még élhetőbb település lett, amelynek polgárai jól érzik magukat, s örülnek, hogy itt élhetnek.

Sólyom Ágnes

(Forrás: Vörösvári Újság)