Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

Önkormányzati konyha és kormányablak

2013-08-31

Interjú Gromon István polgármesterrel

• Hamarosan itt az újabb iskolaév, és szeptembertől már az önkormányzat biztosítja az intézményekben a közétkeztetést. Hol lesz a főzés: a Rákóczi utcai vagy a Szabadság utcai konyhában?

A Képviselőtestület az április 25-i rendes ülésen úgy döntött, hogy a Sodexoval kötött szolgáltatási szerződés lejárta, azaz 2013. augusztus 31. után az önkormányzat maga látja el a közétkeztetési kötelező feladatot, a Friedrich Schiller Gimnázium épületében lévő önkormányzati főzőkonyhában való főzéssel. Ezt a határozatát a képviselőtestület június 27-én részletezte és megerősítette.

• Miért erre esett a választás?

Alapvetően azért, mert a Szabadság u. 21. alatt található konyha nagyobb, és jobban felszerelt, mint a Rákóczi utcai. Itt tehát kényelmesebben, jobb körülmények között lehet főzni, és lehetőség van arra is, hogy nagyobb adagszámban, azaz más intézmények számára is főzzünk, ami tovább javíthatja a konyha működésének gazdaságosságát.

Másrészt azért is, mert éppen az előterjesztés készítésének napján, június 20-án érkezett meg a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete, melyben a Bíróság kötelezte az önkormányzatot arra, hogy legkésőbb három éven belül létesítsünk önkormányzati fenntartású bölcsődét. Bár szakhatóságokkal a bölcsőde kialakításáról még nem egyeztettünk, de saját felmérésünk alapján a Rákóczi utcai óvodában felszabaduló főzőkonyha helye minden tekintetben alkalmas a bölcsőde kialakítására: méretét tekintve megfelelő (a főzőkonyha és kiszolgáló helyiségei összes alapterülete 150 m2), a csoportszobák és a speciális kiszolgáló helyiségek könnyen, kis átalakítással kialakíthatók, rendelkezésre áll az óvodától elkülönített saját udvar és külön bejárat, s a bölcsődések étkeztetése is jól megoldható, mert van külön melegítőkonyha is. További előnye, hogy a bölcsőde itt egyszerre három óvodához is közel lenne, ami a többgyermekes családok számára nagy előnyt jelenthet a gyermekek óvodába, ill. bölcsődébe szállításakor. Mindent egybevetve: a bölcsőde kialakítása itt jóval elérhetőbb és célszerűbb megoldásnak tűnik, mint bármely más helyen.

• Hol tartanak a konyha felállításával kapcsolatos előkészületek?

A képviselőtestületi döntés után közmunkásokkal kifesttettük a konyha helyiségeit, így a konyha rendben van. A bejelentési eljárás szakhatósági látogatásain, engedélyeztetésén is túl vagyunk. A Sodexoval a szerződés lezárásával, az elszámolással és az átadás-átvétellel kapcsolatos tárgyalásokat sikeresen lefolytattuk. Itt ragadom meg az alkalmat arra, hogy a 10 évig váro­sunkban üzemeltető Sodexonak, személy szerint Tátrai István üzemeltetési igazgató úrnak és munkatársainak köszöntet mondjak, mert igen korrekt, együttműködő partnerek voltak az elszámolás során.

• Marad-e az eddigi személyzet a konyhán, vagy van változás?

Az önkormányzati főzéshez szükséges létszámot vesszük át, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozók többségét. Ők néhány kivétellel helyi vagy környékbeli lakosok, hosszú ideje dolgoznak a konyhán, jól ismerik a konyha működésével kapcsolatos feladatokat. Úgy tapasztaltam, hogy örömmel fogadták az önkormányzatot mint foglalkoztatót, mindenben együttműködtek az átadás-átvételi eljárás során, s lelkesen készülnek az új körülmények közötti feladatellátásra.

A város érdeke az lenne, ha a Kormányablak a Fő u. 66-ban működne

• Milyen előnyt vár a konyha önkormányzati üzemeltetésétől?

Önkormányzatunk évente közel 50 millió forintot fordít a közétkeztetésre a szülők és az állam hozzájárulásán felül, ezért a saját főzéstől mindenekelőtt azt várom, hogy ezt a ráfordítási összeget jelentősen csökkenteni tudjuk. A kiadáscsökkenés egyik elemét az adja, hogy az önkormányzat a kiszervezés idején nem élhetett az ÁFA-visszaigénylés lehetőségével, de saját konyha esetén ez a lehetőség is adott lesz, s a megtérülő adót így a konyha működtetésére fordíthatjuk. A költségcsökkentés mellett nagyon fontos szempont a közvetlen ráhatás lehetősége az ételek minőségére. További előny a helyi alkalmazottak foglalkoztatásának, valamint a helyi őstermelőktől, termelőktől való beszállításnak a lehetősége.

• Mit várhatnak a szülők, illetve az étkező gyerekek a szeptember 1-jei változástól?

Célunk az, hogy a gyerekek szeptembertől ugyanazért a pénzért legalább olyan jó, vagy még jobb ételeket kapjanak, mint eddig, s közben csökkenjen az önkormányzati kiadás. Bízom abban, hogy az átállás szeptemberben zökkenőmentes lesz, s ilyen szempontból alig lesz észrevehető. Hosszú távú célunk az ételek minőségének további javítása.

• A korábbi tervekkel ellentétben úgy tűnik, mégsem lesz központi pénz a Járási Hivatal Fő u. 66. sz. alatti épületének átépítésére és a szép, modern kormányablak kialakítására.

Amikor a Fő u. 66. sz. alatti vadonatúj, korszerű ügyfélszolgálati épületünket a Járási Hivatal kialakításához átadtuk a Pest Megyei Kormányhivatalnak, minden megbeszélésen felhívtam Kormánymegbízott úr figyelmét arra, hogy majdan a kormányablakok kialításakor célszerű lenne az okmányirodát is beköltöztetni a Fő u. 66-ba, s akkor a Járási Hivatal, az Okmányiroda és a Kormányablak mind egy helyen, korszerű körülmények között működhetne, s ideális módon megvalósulhatna a lakosságbarát, egyablakos, gyors és kulturált körülmények között történő ügyintézés. Kormánymegbízott úrnak nagyon tetszett az ötlet, és mindketten reménykedtünk abban, hogy a szerkezetkész állapotban lévő emeleti rész beépítéséhez kormánymegbízott úrnak sikerül majd forrást szerezni.

• Sajnos ez nem sikerült, s most a Kormányhivatal tőlünk, illetve a környékbeli településektől várná a tetőtér beépítését. A kormányhivatal a városhoz fordult pénzért. Számított erre a lépésre?

Bevallom, erre a legrosszabb álmomban sem számítottam. A Szondyné Sárfy Zsuzsa járási hivatalvezető asszonnyal, dr. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízottal és Kiss Attila kabinetfőnökkel folytatott többszöri egyeztetések alapján sokáig igen bíztatónak tűnt, hogy a Kormány pályázati forrásból megvalósítja a Fő u. 66. szám alatti ingatlan tetőterének beépítését és az okmányiroda átköltöztetését. 2013. május 2-án azonban Kiss Attila kabinetfőnök arról tájékoztatott, hogy nem áll rendelkezésre elegendő forrás a kormányablakok kialakításához, s ezért önkormányzatunk és a környékbeli önkormányzatok anyagi támogatására számítanak a Fő u. 66. tetőterének beépítéséhez.

A támogatás megszerzése érdekében 2013. május 15. napján a Pest Megyei Kormányhivatal igazgatója, dr. Túri Ibolya egyeztetést tartott a járáshoz tartozó 9 település polgármesterének és jegyzőinek. Ezen az egyeztetésen elmondta, hogy a polgármesterek anyagi segítségét kérik az okmányiroda átköltöztetésének és a Fő u. 66. szám alatti ingatlan tetőterének beépítéséhez.

• Pilisvörösvár és Pilisborosjenő önkormányzata, valamint a solymári polgármester is nyilatkozott arról, hogy nincs pénzük a beruházásra. Ha senki nem finanszírozza, akkor mi lesz? Marad az okmányiroda, ahol van?

Feltételezhetően igen. Bár dr. Dukai Miklós, a Pest Megyei Kormányhivatal ügyfélszolgálati főosztályvezetője a 2013. június 13-án kelt levelében már azt a lehetőséget is felvillantotta, hogy „amennyiben a Kormányablak kialakítása során az anyagi erőforrások szűkössége nem teszi lehetővé a jelzett épületben (azaz a Fő u. 66-ban) a Kormányablak kialakítását, Pilisvörösvár település és a járás többi települése is Kormányablak nélkül maradhat, így az ott intézhető ügykörök csak távolabb, más településeken vagy Budapesten lesznek elérhetők az ott élők számára, helyben csak a jelenlegi okmányirodai ügykörök biztosíthatóak". Ezt én abszurdnak tartom, miután Pilisvörösvár két épületet is átadott a Kormányhivatalnak használatba (az okmányiroda és a városi ügyfélszolgálat épületét), s dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott úr több nyilvános fórumon is kijelentette, hogy Pilisvörösvár az egyik legtöbb áldozatot hozó, és a Kormányhivatalnak a legtöbb segítséget adó település volt Pest megyében a Járási Hivatalok kialakítása során.

A kormányablak egyébként egyszerűen kialakítható a jelenlegi okmányirodában is, pusztán két-három munkaállomást kell műszakilag átalakítani, a hozzájuk tartozó számítógépet kicserélni, és kitenni a cégtáblát. A legtöbb helyen így csinálják. Pilisvörösváron azonban lenne egy sokkal jobb megoldás, mivel a Járási Hivatal épületében, a Fő u. 66-ban is kialakítható lenne a kormányablak – sokkal jobb körülmények között.

• A városnak mi lenne az érdeke?

A városnak természetesen az lenne az érdeke, hogy a kormányablak a jelentős pilisvörösvári áldozat árán felépített, korszerű Fő u. 66. sz. alatti épületben működjön. Véleményem szerint ez a Kormányhivatal érdeke is, hiszen így tudnák megvalósítani a járási hivatalok és a kormányablakok létrehozásának igazi célját. Ehhez azonban az államnak is vállalnia kellene valami áldozatot, mert önkormányzatunk már elérkezett lehetőségeinek végső határához. A Járási Hivatal, a Járási Tankerület és a járási székhely jegyzőjének hatáskörében működő Építéshatósági osztály kialakításához már olyan mértékű anyagi áldozatot hoztunk (ingatlanban, ingóságban és készpénzben), hogy további terhek vállalása már a saját működésünket lehetetlenítené el. Bízom abban, hogy mindezt a Kormányhivatal is mérlegeli, s Pilisvörösvárnak lesz kormányablaka, méghozzá előbb vagy utóbb a Fő u. 66-ban.

• Köszönöm az interjút!

Sólyom Ágnes

(Forrás: Vörösvári Újság)