Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

TERÜLETRENDEZÉS, RENDŐRSÉG, PARTNERKAPCSOLATOK

2013-06-25

Interjú Gromon István polgármesterrel

• Sokéves előkészítés után végre megindul a Duna-Vértes Társulás projektjének kivitelezése. Hogyan érinti ez Vörösvárt?

Először is érdemes tisztázni, hogy melyik pályázatról van szó! Közel hat éve, még 2007-ben nyújtottunk be egy közös KEOP-pályázatot 29 településsel együtt, a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás keretében, a felhagyott szemétlerakóink végleges lezárása és rekultivációja érdekében.

A betelt és felhagyott hulladéktelepeket ugyanis a környezetvédelmi jogszabályok szerint rekultiválni kell, azaz az estelegesen ártalmas anyagokat vagy a helyszínen semlegesíteni kell, vagy el kell szállítani, s a környezetet termőföld-takarással, növénytelepítéssel helyre kell állítani. Ezek a munkák nagyon költségesek, s az önkormányzatoknak a legtöbb esetben nincsen fedezetük. Az Európai Unió ezért támogatja a felhagyott hulladéklerakók rekultivációját.

A mi esetünkben külön problémaként jelentkezett, hogy a vörösvári hulladéktelepen korábban elhelyezett szennyvíziszap elszállítása, ill. a telep rekultivációja ebből a KEOP-pályázatból nem volt támogatható, ezért 2010 tavaszán egy külön pályázatot nyújtottunk be a szennyvíziszap elszállítására a Regionális Operatív Program (ROP) keretében. Azon a pályázaton 35,5 millió forint támogatást nyertünk, s abból a pénzből 2011 decemberében az iszapot el is szállítottuk.

Magának a hulladéktelepnek a teljes és tényleges rekultivációja azonban most valósul meg, az eredeti KEOP-pályázatból, kb. 6,5 millió forintos összköltséggel, 100%-os Európai Uniós támogatással.

• Az a terület az önkormányzat tulajdona?

Igen.

• Mik a tervek a területtel?

A rekultiválandó területen legalább 15 évig utógondozást kell végezni, hasznosítani csak azután lehet majd, s akkor is csak korlátozott keretek között. Úgyhogy még korai ezzel kapcsolatban terveket szövögetni.

• Felmerült, hogy egy másik területet is rendbe lehetne hozni, a Cigány-tó mögött.

Igen, de ez egy egészen más téma. A Budapest-Esztergomi vasútvonal rekonstrukciója során nagy mennyiségű termett talajt kell elmozdítani a vasúti pálya teljes átépítése, az ívkorrekciók, a magassági változtatások, ill. a kétvágányú szakaszok kialakítása miatt.

A rekonstrukció földmunkáinak kivitelezője, a Híd Transz Kft. 2012 őszén megkereste az Önkormányzatot azzal, hogy területet keres ennek a kitermelt termett talajnak a végleges elhelyezésére, lehetőség szerint a vasútvonal közelében.

A kérést megvizsgálva a lerakásra a legalkalmasabb területnek a Cigány-tótól nyugatra elterülő, korábban mesterségesen megbontott, kimélyített terület adódott. Ez a terület jelenleg a rendezetlensége miatt fokozatosan illegális szemétlerakó hellyé válik. A növényzet karbantartása (kaszálás, metszés stb.) a terepviszonyok miatt lehetetlen. A szemétlerakás megszüntetése, ill. a terület karbantartása és rendezése érdekében a terület rekultivációja szükséges, az eredeti terepszint visszaállításával. Erre kiváló lehetőség a vasútfelújításnál kitermelt termett talaj, amiért nem kell fizetnünk, sőt, jelentős összeget kaphatunk érte.

• Ebből milyen nagyságrendű bevétele lehet az önkormányzatnak?

Körülbelül 48-50 ezer m3 föld elhelyezése szükséges a területen ahhoz, hogy az eredeti terepfelszín újra kialakuljon. A kivitelező a földlerakásért nettó 300 Ft/m3 egységárat fizet, oly módon, hogy elvégzi a szükséges tereprendezési munkákat is. Az Önkormányzat bevétele így, a várható mennyiséget figyelembe véve, nettó 9-12.000.000 forint lehet.

• Kell-e valamilyen engedély a feltöltéshez, s ha igen, sikerült-e ezeket beszerezni?

Sokféle, nagyon komoly engedély kell hozzá. Először is biológiai szakvéleményt kellett készíttetnünk. Ez részletesen számba vette a terület élővilágát, és megállapította, hogy a feltöltésre szánt területen nincs komoly természetvédelmi értéket képviselő élővilág. A feltöltés feltételeként szabta, hogy a Kornéli-tóhoz közelebb eső másik mélyedés mint nevelőtó megmaradjon, továbbá, hogy a feltöltés május vége után kezdődjön, s hogy a feltöltésbe szennyezett föld ne kerüljön. Ezeket a feltételeket természetesen a kivitelező számára előírjuk.

A kivitelező emellett megkezdte a szállítandó talaj minőségével kapcsolatos igazolás (laborvizsgálat) és engedély (környezetvédelem) beszerzését is.

Az örökségvédelmi hatóságot is nyilatkoztatni kellett, hogy sért-e régészeti értékeket a földfeltöltés. A hatóság már nyilatkozott, mégpedig úgy, hogy a feltöltés régészeti érdeket nem sért.

A feltöltés tényleges elvégzéséhez még a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, amit helyi védelem esetében a helyi jegyző ad meg. Tekintve, hogy a Cigány-tó mögötti terület Pilisvörösvár Város Önkormányzatának tulajdonában van, az engedélyezés során ebben az esetben a kijelölt pomázi hatóság jár el. Az eljárás megindult, a pomázi hatóság az előzményekben ismertetett anyagokat megkapta, s várhatóan napokon belül meghozza döntését. Ha a döntés pozitív lesz, akkor kerülhet sor a földlerakásra és a terület rendezésére.

• A környék polgármesterei levélben fordultak a Pest megyei rendőrfőkapitányhoz a rendőrség ügyeleti rendszerének átalakításával kapcsolatban. Mi volt a kérésük?

Piliscsaba polgármestere hívta fel a környékbeli polgármesterek figyelmét arra, hogy a rendőrségnél megkezdődött egy egységes, központosított segélyhívási és ügyeleti rendszer kiépítése, s ennek keretében a helyi rendőrősökön megszűnik az ügyeleti rendszer, s a segélykérő telefonhívásokat, bejelentéseket sem a pilisvörösvári rendőrőrs fogadja majd, hanem egy központi ügyelet.

A helyi ügyeletnek a megszüntetése aggodalommal töltött el bennünket, mert a Pilisvörösvári Rendőrőrsön 2001-ben éppen az önkormányzatok kezdeményezése indult be a 24 órás ügyeleti szolgálat. Ennek köszönhetően a pilisvörösvári és a környékbeli lakosok mostanáig akár nappal, akár éjjel közvetlenül fordulhattak problémáikkal a Pilisvörösvári Rendőrőrshöz, s ez nagyban hozzájárult a polgárok szubjektív biztonságérzetének növekedéséhez, s a körzet közbiztonságának javulásához. Fentiek miatt azzal a kéréssel fordultunk Pest megye főkapitányához, hogy az ügyeleti rendszer átalakulása során a Pilisvörösvári Rendőrőrsön megmaradhasson a szolgálatirányítói rendszer.

• Kik írták alá ezt a levelet?

A Pilisvörösvári Rendőrőrs illetékességi területéhez tartozó 8 település közül hatan írtuk alá a levelet.

• Érkezett már válasz?

Még nem, de nem is volt még várható, hiszen alig egy hét telt el a levél feladása óta. Volt viszont közben a Pest Megyei Rendőr Főkapitányság vezetője, dr. Mihály István r. dandártábornok szervezésében Pilisvörösváron egy közbiztonsági fórum, amelyen elhangzott, hogy az egységes, központosított segélyhívási és ügyeleti rendszer kiépítése folyamatban van, az átalakítás mindenképp megtörténik, de ígéretet kaptunk arra, hogy Pilisvörösvárról létszámot nem vonnak el az átalakítás miatt.

• Az idei partnerkapcsolati tervben még nem szerepelt, de úgy tudom, mégis utazik egy vörösvári delegáció Borszékre a nyáron.

Valóban, engem is váratlanul ért Mik József polgármester úr nem rég érkezett elektronikus levele, amelyben jelezte, hogy nyertek egy európai uniós pályázaton, s ennek jóvoltából 2013. július 31. és augusztus 5. között „Testvérvárosok találkozója – Egyenlő szabadsággal bíró polgárok Európában" címmel, a hagyományos Borszéki Napokon belül egy sokoldalú testvérvárosi találkozóra kerül sor, melyre Pilisvörösvárról is várnak egy 20 fős csoportot.

• Kik utaznak majd?

Mivel tavaly a Nosztalgia Dalkör és a Kertbarát kör kapott lehetőséget borszéki bemutatkozásra, az idén a Nemzetiségi Táncegyüttesnek ajánlottam fel a lehetőséget, s ők el is fogadták a felajánlást. Így várhatóan 16 táncos (8 pár), 3 önkormányzati képviselő és 1 sofőr utazik majd. Az útiköltséget az utazók maguk fizetik, a szállást és ellátást a vendéglátók biztosítják.

• Köszönöm az interjút!

Sólyom Ágnes