Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

MIÉRT A BÚCSÚ TÉR?

2013-04-25

A 2013. március 7-i rendes ülésén a Képviselő-testület egy olyan lelkesítő témát tárgyalt, amilyenre csak ritkán adódik alkalma: egy közel félmilliárd forintos beruházás lehetőségéről, amely az önkormányzatnak egy fillér pénzébe sem kerülne (csak a telket kellene biztosítani hozzá), ugyanakkor megvalósítaná sok-sok pilisvörösvári polgár régi álmát: egy pilisvörösvári sportcsarnok felépítését.

A téma azért került napirendre, mert Rásonyi Viktor úr, a Pilisvörösvári Terranova Kézilabda Sportkör elnöke 2013. február 4-én írásos kérelemmel fordult Pilisvörösvár Város Önkormányzatához, melyben előadta, hogy a látvány-csapatsport támogatásáról szóló 107/2011 (VI. 30.) Kormányrendelet, valamint a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény kedvező pénzügyi feltételeket teremtett a sport fejlődésének, ezért „a jelen helyzetből adódó lehetősé-geket kihasználva egyesületünk elnöksége döntést hozott arról, hogy Pilisvörösváron egy kézilabdázásra is alkalmas szabványos sportcsarnokot próbál megvalósítani, kiszolgáló létesítményekkel".

A kérelem alapján elkészült az előterjesztés, melyet a képviselő-testület a március 7-i ülésen 6. napirendi pontként, mintegy másfél órán át tárgyalt. (A testületi ülés előtti kedden a PVKB, szerdán az ÜOKB is hosszasan foglalkozott a témával.)

A képviselőknek két dologról kellett dönteniük: 1. Támogatják-e a sportcsarnok megépítését olyan konstrukcióban, amely szerint a beruházáshoz az önkormányzat a telket biztosítja (úgy, hogy az önkormányzati tulajdonban marad), a csarnok felépítése és 15 éven át tartó működtetése pedig a kézilabda egyesület feladata, 2. Hol épüljön meg a sportcsarnok? (Minden további kérdésről a következő fél évben kell majd sorjában dönteni. A sportcsarnok majdan elkészülő terveit az önkormányzattal egyeztetni kell, a műszaki tartalmat, a technológiát az önkormányzattal, mint a földterület tulajdonosával jóvá kell hagyatni.)

A sportcsarnok megépítését mint célt, ill. a megépítési konstrukciót lényegében mindenki támogatta, vita csupán a helyszínekről bontakozott ki. A képviselők – az előterjesztésben szereplő szakmai véleményt és a csatolt főépítészi véleményt is figyelembe véve – hosszasan elemezték a három lehetséges helyszínt, majd név szerinti szavazással (9 igen, 3 nem arányban) a Búcsú tér mellett döntöttek. A többségi vélemény lényegét az alábbiakban lehet összefoglalni.

A Szabadidőközpont (sportcentrum) területén az Önkormányzat jelenleg még nem rendelkezik elegendő összefüggő területtel; a terület feltárását a szabályozási terv szerint kizárólag a jelenleg még nem önkormányzati tulajdonban lévő telkeken keresztül lehetne csak biztosítani; a sportcentrum területére a szabályozási terv egy zajvédő domb kialakítását írja elő, melynek megépítését a pályázatból finanszírozni nem lehet.

A „Tavak környéke" sok szempontból megfelelő helyszín lenne egy sportcsarnok elhelyezésére, mivel az egész terület kiválóan alkalmas szabadő-, sport- és rekreációs célokra. Ugyanakkor ez a helyszín a város szélén helyezkedik el, távol az iskoláktól, a városközponttól, a tömegközlekedési eszközök megállóitól, így a megközelítése sok szempontból nehézkes.

A legkedvezőbb helyszínnek a Búcsú tér mutatkozik: a sportcsarnok itt a város minden pontjáról gyalogosan is könnyen elérhető lenne; mind a vasútállomás, mind a távolsági buszmegálló közel van (a vasútállomás P+R parkolója autóbuszok fogadására is alkalmas lesz, így nagyobb rendezvények esetén a sportcsarnokot is kiszolgálhatja); a spotcsarnokkal és a parkolókkal együtt a helyszín egyéb városi rendezvényekre is alkalmassá válik (szüreti felvonulás, Vörösvári Napok stb.); a terület kb. 250-300 méter távolságra van a két általános iskolától, így az új köznevelési törvény alapján felmenő rendszerben bevezetésre kerülő mindennapos testnevelés megvalósításához a csarnokot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való esetleges bérleti megállapodás keretében az iskolák igénybe tudnák venni; az egykori „focipálya" visszakapná eredeti sportfunkcióját; a szakorvosi rendelő és a mentőállomás közelsége előnyös lehet sportbalesetek esetén, a sportcsarnokhoz épülő jelentős számú parkolót pedig az orvosi rendelő is használhatná.

A tervezett sportcsarnok-építésnek hamar híre ment, s a képviselő-testületi ülés után néhány nappal a városban már több helyen lehetett hallani, hogy egyesek tiltakoznak a Búcsú tér beépítése ellen. Az azóta eltelt egy hónap alatt leginkább a következő érveket lehetett hallani: a rendelő mellett fenn kellene tartani a helyet mentőhelikopter-leszállás céljára; a területet a rendelő esetleges bővítésére tartalékolni kellene; a sportcsarnok nem való a Búcsú térre, mert egy „hatalmas" épület lenne beszorítva lakóépületek, szűk utcák közé; a sportcsarnok zavarni fogja a környéken lakókat.

A magam részéről ezeknek az érveknek a közös jellemzőjét abban látom, hogy nem tényekre és adatokra, hanem részben információhiányon, részben negatív érzelmeken alapuló – többségében alaptalan – feltételezésekre épülnek.

Feltételezés az, hogy egyszer bővítve lesz az orvosi rendelő, s erre a helyre akkor szükség lesz – jelen pillanatban azonban a rendelő bővítésére és a bővített rendelő fenntartására semmilyen konkrét lehetőség nem mutatkozik, sőt a jelenlegi rendelő fenntartása is komolyan veszélyeztetve volt az elmúlt egy évben. Feltételezés az, hogy egy mentőhelikopter csak itt tud leszállni – a valóság azonban az, hogy az, hogy egy helikopter szinte bárhol le tud szállni, pl. a közelben a Szent János téren, a barkácsáruház előtt, a volt vasudvar helyén vagy a nemsokára megépülő P + R parkolóban. Feltételezés az, hogy a sportcsarnok zavarná a környéken lakók nyugalmát – azonban a valóság az, hogy ilyen logika alapján szinte az összes intézményt a város szélén kellene elhelyezni, beleértve az általános iskolákat, a gimnáziumot, a Művészetek Házát, az összes vendéglátóhelyet és buszmegállót. Feltételezés az is, hogy ha a sportcentrum területén épülne meg a csarnok, akkor sokkal nagyobb lehetne – a valóság ugyanis az, hogy még erre a kisebb csarnokra is nagyon nehéz összeszedni a szükséges mennyiségű társasági adót, s egy olyan sportcsarnoknak a fenntartása, ami a nyolc évvel ezelőtti terveken szerepelt, uszoda nélkül megépítve önmagában fenntarthatatlan lenne.

Ezek a feltételezések tehát nem adnak alapot ahhoz, hogy elutasítsunk miattuk egy olyan tényleges lehetőséget, ami itt és most elérhető közelségbe került.

Van azonban egy olyan érv, amit magam részben jogosnak tartok: azt ugyanis, hogy akik 8-9 évvel ezelőtt eladták az önkormányzatnak a sportcentrum területén lévő telküket, azok ezt abban a hiszemben tették, hogy ott belátható időn belül megvalósul a sportcentrum. Ha az önkormányzat mégsem ott építteti meg a csarnokot, akkor ők becsapva érzik magukat (bár annak idején a telket nem ingyen adták, hanem tisztességes piaci áron vette meg tőlük az ön-kormányzat). Ezért úgy gondolom, hogy a következő másfél évben, a településrendezési eszközök felülvizsgálata során valóban komolyan fel kell tennünk a kérdést, hogy miután a sportcentrum eddig nem valósult meg, és a következő időszakban is kevés rá az esély, a terület újabb 10 évre maradjon-e erre a célra kijelölve, vagy esetleg módosítsunk a szabályozáson. Ez egy jogos kérdés, amit meg kell vizsgálni. De ez a kérdés már nem a Búcsú térről szól, hanem arról, hogy hogyan kell igazságosan kezelni azoknak az ügyét, akik eladták a telküket a sportcentrum céljára.

A sportcsarnok ügyében a helyszínekről folytatott presztízsvita helyett véleményem szerint sokkal inkább összefogásra és egyetértésre lenne szükség. Összefogásra és egyetértésre azért, hogy összegyűljön a megfelelő összegű vállalkozói felajánlás a társasági adóból, másrészt azért, hogy a döntéshozók is lássák és érezzék, hogy Vörösvárt érdemes támogatni, mert Vörösváron a sportcsarnokot pártállására való tekintet nélkül mindenki szükségesnek tartja és akarja, ezért itt a projekt megvalósítása zökkenőmentes, gyors és sikeres lehet.

Ehhez kérem minden jó szándékú vörösvári ember segítségét és támogatását.

Gromon István polgármester