Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

ZÁRSZÁMADÁS, TÁMOGATÁSNÖVELÉS, KÖZÉTKEZTETÉS

2013-05-25

Interjú Gromon István polgármesterrel

- Áprilisra készült el az önkormányzat előző évi gazdálkodásáról szóló beszámoló. Ön hogyan értékeli: pénzügyileg milyen eredménnyel zárta a város a 2012-es esztendőt?

- Furcsán fog hangzani a válaszom: pénzügyileg kiemelkedősen sikeres volt a 2012. évi gazdálkodásunk. Az ismét (sorozatban hatodszor) csökkent állami támogatás, valamint a gazdasági válság előtti évekénél továbbra is jóval alacsonyabb iparűzési adóbevétel ellenére a kötelező- és az önként vállalt feladatainkat teljesítettük, intézményeink működését biztosítottuk, emellett teljes egészében visszafizettük a 2011-ből áthúzódott 95 millió forintos folyószámlahitel-állományunkat, és az évet, ha nem is jelentős, de pozitív (633.000 Ft) pénzmaradvánnyal zártuk.

Hogy milyen takarékosan gazdálkodtunk, azt talán legjobban példázza a dologi kiadások alakulása: az önkormányzat dologi kiadásainak összege (az egyéb folyó kiadások nélkül) 2012-ben 132,3 millió forint – ugyanez a szám 2011-ben 208,5 millió forint, 2010-ben 231,7 millió forint volt. Tehát a két évvel ezelőttihez képest közel 100 millió forintot takarítottunk meg csak a dologi kiadásokon!

Az általános takarékoskodás természetesen csak a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények és a pilisvörösvári polgárok együttes áldozata árán volt lehetséges: létszámcsökkentés a Polgármesteri Hivatalban és az önkormányzati intézményekben, a városüzemeltetési keretek jelentős csökkentése, a civil egyesületek támogatási keretének csökkentése, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának csökkentése, a karácsonyi díszvilágítás megszüntetése, a kulturális rendezvények keretének csökkentése stb. A működési kiadások ily módon való radikális lefaragása mellett a működési bevételeinket is növelni kellett: jelentősen meg kellett emelnünk a lakbéreket, a közterület-használati díjakat, a sírhelydíjakat, és kénytelenek voltunk bevezetni a magánszemélyek kommunális adóját.

Mindezek a lépések – melyeket fájó szívvel, jobb híján hoztuk, esetenként annak tudatában, hogy a feladatellátás színvonala is csökkenhet – együttesen hozták meg azt az eredményt, hogy a 2012. költségvetési évet pozitív mérleggel tudtuk zárni. Ez az én értelmezésemben egész Pilisvörösvár közös sikere, s ezúton is köszönöm mindenkinek, aki a kiadáscsökkentő és a bevételnövelő intézkedéseket megértéssel fogadta.

- Nem bizonyult túlzottnak a sok „megszorítás", amit tavaly kellett bevezetni Vörösváron?

- A „megszorítás" szó helyett továbbra is kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépésekről beszélnék, mert az emberek életszínvonalát alapvetően az állam, a kormány tudja befolyásolni, nem egy önkormányzat. Az önkormányzat alapvetően ugyanúgy elszenvedő alanya (vagy jobb időkben haszonélvezője) az állami intézkedéseknek, mint az egyes polgárok.

Ami a kérdés lényegét illeti: mi az, hogy túlzott?

Ha azt kérdezi, hogy a bevezetett kiadáscsökkentő lépések hosszú távon fenntarthatók-e, akkor a válaszom az, hogy nem. Nem lehet hosszú távon ilyen alacsony létszámmal működtetni a várost, mert abból előbb-utóbb károk származnak (túlterheljük alkalmazottainkat, óhatatlanul hibák csúsznak be, csökkenhet a feladatellátás színvonala). Nem lehet végtelenségig halogatni az intézmények épületeinek, a közterületeknek, az utaknak, az árkoknak karbantartását, felújítását. Nem lehet hosszú távon berendezkedni arra, hogy egy 14 ezer lakosú városban nulla forint jut fejlesztésre, utak, járdák, parkolók, csapadékvíz-elvezető árkok építésére, a város szépítésére.

Ha azt kérdezi, hogy a bevételnövelő intézkedéseket vissza lehet-e vonni, vagy az adókat, díjakat csökkenteni lehet-e, akkor a válaszom ugyancsak az, hogy nem. Sőt: az önkormányzatok állami finanszírozásának új rendszere mellett (feladatfinanszírozás) a jelenlegi bevételeink még a megemelt díjakkal és a kommunális adóval együtt sem elegendőek a város normális működtetéséhez. A jelenlegi bevételeink csak arra elegendőek, hogy ha nem fejlesztünk semmit, nem indulunk még Európai Uniós pályázatokon sem – mert a pályázati önrészt is csak hitelből tudnánk biztosítani, amelyek visszafizetésére a jelenlegi bevételeink nem biztosítanak fedezetet –, akkor a pénzügyi egyensúlyt nagy nehezen, de éppen fenn tudjuk tartani.

- Ebből a szempontból jó hír, hogy felmerült egy lehetőség a szennyvíz-projekt támogatási arányának megemelésére, azaz, csökkenhet az önrész összege.

- Igen, ez valóban nagyon jó hír! 2012 októberében kaptunk tájékoztatást a közreműködő szervezettől arról, hogy lehetőség van a támogatási arány növelésére, s a jelenlegi 82%-os támogatási arány helyett akár a 95%-os támogatottság elérésére.

- Erre is pályázni kell?

- Egyelőre egy nyilatkozatot kellett tennem az Önkormányzat nevében, hogy kívánunk-e pályázni a támogatási arány növelésére.

- Mi a támogatás növelésének a feltétele?

- A támogatás növelésének három feltétele van: 1. rendelkezni kell teljes körű vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációval (nekünk ez megvan), 2. rendelkezni kell megkötött kivitelezési szerződéssel (remélhetőleg ez is rövidesen meglesz), 3. rendelkezni kell a csatornahálózatra és szennyvíztelepre vonatkozó vagyonértékeléssel (az erre vonatkozó közbeszerzési eljárást a napokban indítottuk meg; elkészítése várhatóan kb. 25 millió Ft-os költséget jelent (!), amit azonban szerencsére a pályázatban el tudunk számolni).

- Összegben mit jelenthet ez a támogatás-növelés a városnak?

- Ha minden jól megy, nagyságrendileg akár 15-20 millió forinttal is csökkenhet az önrészünk, ennyivel kevesebb hitelt kell majd fölvennünk.

- Úgy döntött a képviselő-testület, hogy szeptembertől saját maga oldja meg a közétkeztetést a városban. Ez pénzkérdés, vagy más okai voltak a döntésnek?

- Alapvetően pénzkérdés. Kevesen tudják, hogy a közétkeztetés (kedvezményes gyermekétkeztetés) az önkormányzatnak – az állami támogatáson és a szülők által befizetett étkezési díjon felül – évente közel 50 millió forintjába kerül. Most, hogy augusztusban letelik az önkormányzat tízéves szolgáltatási szerződése a Sodexhoval, megvizsgáltuk, hogy nem lenne-e olcsóbb, ha az önkormányzat maga látná el a feladatot (úgy, ahogy egyébként az korábban is volt). A Hivatal alapos számításokat végzett, melyek alapján jó esély van erre, ezért úgy döntöttünk, hogy szeptembertől az önkormányzat maga látja el a faladatot, azaz magunk szerezzük be az alapanyagot, s a GESZ keretében saját szakácsot, élelmezésvezetőt és konyhai alkalmazottakat foglalkoztatunk, akik megfőzik és feltálalják az ételeket.

- Hányan esznek naponta Vörösváron a közétkeztetésben? És ez például tavaly mekkora költség volt az önkormányzatnak?

- Körülbelül 1100 fő vesz részt a közétkeztetésben. Ennek összes költsége 2012-ben 121,5 millió forint volt. Ebből az összegből 43,5 milliót fizettek a szülők, 28,5 milliót az állam, 49 milliót az önkormányzat. Ezt a 49 milliót szeretnénk lejjebb faragni, amennyire csak lehet, díjemelés nélkül, a minőség megőrzése – sőt, ha lehet, javítása – mellett.

- A Képviselő-testület sürgősséggel egy új pályázaton való részvételről is döntött, mégpedig a Zrínyi utca óvoda épületének korszerűsítésére. Hogyan került most ez a téma napirendre?

- A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvény alapján „kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésére ill. felújítására" fejlesztési támogatást lehet igényelni. A támogatás elsősorban fűtés-korszerűsítésre, nyílászárócserére, hőszigetelésre, a feladatellátáshoz szükséges eszközök vagy berendezések beszerzésére, valamint óvodai feladatot ellátó intézmények esetében kapacitásbővítésre igényelhető. Minden önkormányzat csak egy intézményre pályázhat, maximum 30 millió forint összköltségű projekttel. A pályázathoz 20%-os önrészt kell biztosítani.

- Több olyan intézményépület is van Vörösváron, amely rászorulna a felújításra, miért éppen a Zrínyi utcai óvodára esett a választás?

- Egy 30 milliós projekt önrésze 6 millió forint lenne, de sajnos az idei költségvetésből ilyen összeget nem tudunk biztosítani. Tartalmaz viszont a 2013. évi költségvetési rendeletünk 1,8 millió forint fedezetet a Zrínyi utcai óvoda villámvédelmi hálózatának kiépítésére. Ezért úgy gondoltuk, hogy ha ezt az összeget pályázati önrészként használjuk fel, akkor meg tudjuk többszörözni az értékét.

A Zrínyi utcai óvoda épületén a hatályos előírásoknak megfelelően ki kell építeni a villámvédelmi hálózatot, ez halaszthatatlan feladat. Emellett az óvoda teljes épületének a csapadékvíz-elvezetése is megoldatlan: a függőleges csatornák az épület sarkainál végződnek, így a csapadékvíz nem tud elfolyni, ezért a tetőről lefolyó víz folyamatosan áztatja az épületet. A vizesedés már jelentkezik az épületen belül, a csoportszobákban, valamint a vezetői szobában is, így az épület állagmegóvása érdekében feltétlenül meg kell oldani a vízelvezetést, majd a vizesedés megszüntetése után a felpúposodott aljzatburkolatokat ki kell cserélni. A burkolatbontási munkákkal együtt az érintett helységekben a régi elavult radiátorok és fűtési vezetékek cseréjére is sort kell keríteni, a költségtakarékos energiafelhasználás érdekében.

A bekért árajánlatok alapján ezeknek a felújítási munkáknak a becsült költsége összesen kb. 11,5 millió forint, a hozzá szükséges 20% pályázati önrész 2,3 millió forint, melyből 1,8 millió forint a költségvetésben villámvédelem címén rendelkezésre áll, a hiányzó 500 ezer forintot pedig a városüzemeltetési keretből biztosítjuk. Bízom abban, hogy sikeres lesz a pályázatunk, s akkor a szűkös költségvetésünk ellenére a vasút-korszerűsítés és a szennyvíz-beruházás mellett egy ezeknél ugyan jóval kisebb, de mégis fontos, és jelentős összegű fejlesztésnek is örülhetünk ebben az évben.

- Köszönöm az interjút!

(Forrás: Vörösvári Újság)