Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

Adósságátvállalás, Bölcsőde-ügy, Sportcsarnoképítés

2013-03-25

Interjú Gromon István polgármesterrel

• Polgármester Úr, az elmúlt hónapban beszéltünk az adósságkonszolidációról, és hogy megpróbál elérni egy 50%-nál magasabb átvállalási arányt. Sikerült-e ezt kijárni?

Sajnos nem. Maradt az 50%. – Január 17-én töltöttük ki az ebr42 önkormányzati információs rendszerben „Az 5000 fő feletti önkormányzatok állam általi részleges adósságátvállalásához kapcsolódó adatszolgáltatás" c. adatlapot. Az adatlap II. 3. pontjában max. 1500 karakter terjedelemben lehetőség volt olyan indokok megfogalmazására, amelyek alapján az önkormányzat a Belügyminisztérium által korábban közzé tett átvállalási mértéktől (esetünkben 50%) való eltérést kéri. Mi éltünk is ezzel a lehetőséggel, s kértük az 50% helyett a 60%-os adósság-átvállalási mérték megállapítását.

Indoklásul felhoztuk, hogy Önkormányzatunk 2012. december 31-ig keletkezett összes fizetési kötelezettségei összegének megállapításánál – bár jogszerűen, de számunkra mégis hátrányosan – nem vették figyelembe a szennyvízpályázatunk önrészének biztosítására felveendő 230 millió forintos hitelünket; továbbá, hogy a Járási Hivatal részére átadott Városi Ügyfélszolgálati épület pályázati önrészére felvett kb. 41,5 millió forint hitelt még közel 20 éven át mi törlesztjük; valamint azt, hogy a 9 település részére ellátandó kiemelt építéshatósági feladatok ellátásához az Építéshatósági osztályon 12 új státuszt kellett létesítenünk, de ehhez semmilyen állami finanszírozást nem kapunk.

• Volt tárgyalás is az ügyben, ugye?

Az adósság-átvállalásról február 4-én egy négyfős önkormányzati delegáció (polgármester, jegyző, gazdálkodási osztályvezető, műszaki osztályvezető) élén tárgyaltam a szintén négyfős állami szakértői delegációval, melynek tagjai a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Államkincstár munkatársai közül kerültek ki. A bő egyórás tárgyaláson leegyeztettük az önkormányzat által korábban megadott adatokat, majd lehetőségünk volt részletesen kifejteni az adósságátvállalás mértékének emelésére vonatkozó érveinket. Kérelmünket egy háromoldalas, Pintér Sándor belügyminiszternek és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek címzett levélben is összefoglaltuk, s ezt a levelet a tárgyalásról készült jegyzőkönyvhöz csatoltattuk.

A szakértőkkel folytatott konstruktív és korrekt tárgyalás után három héten keresztül reménykedtünk abban, hogy kérelmünk alapján sor kerül majd egy újabb, ezúttal már döntéshozói szintű tárgyalásra. Sajnos azonban ilyenre nem került sor. Február 25-én elektronikus levélben értesítést kaptunk arról, hogy február 27-én kerül sor a megállapodás aláírására. Az aláírás napján, február 27-én délelőtt kaptuk meg a megállapodás tervezetét, amelyből kiderült, hogy „A Magyar Állam a[z Önkormányzati] Törvény 73. § (4) bekezdésében meghatározott mérték figyelembe vételével, az Önkormányzat – a Törvény 72. § (1) bekezdésében meghatározott – adósságállományából 815 764 133 forint összegű adósságot és ennek a Törvény 72. § (1) bekezdésében meghatározott járulékai összegét vállalja át." Ez hajszálpontosan az adósságállományunk 50%-a.

• Kapott-e valamiféle magyarázatot a kérés elutasítására?

Nem. A szakértőkkel folytatott belügyminisztériumi tárgyaláson előadott és jegyzőkönyvbe foglalt, ill. a két miniszterhez címzett levelünkben megfogalmazott kérelmünkre nem kaptunk semmilyen választ.

• Gondolom, ezzel a pénzzel számoltak idén. Kell emiatt módosítani a költségvetést?

A költségvetésben a hivatalosan előre jelzett 50%-os adósság-átvállalással számoltunk, így azt nem kell módosítani.

• Úgy tudom, közben elbírálták a családi napközis pályázatot is, és nincs jó hír ott sem.

Február 25-én a következő hírt kaptuk az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. nevű közreműködő szervezettől: „Tájékoztatjuk, hogy az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott „Önkormányzati fenntartású családi napközi létrehozása Pilisvörösváron" című, TÁMOP-2.4.5-12/2-2012-0035 jelű pályázatának elbírálása megtörtént. Értesítjük, hogy pályázata szakmailag megfelelt a támogathatósághoz szükséges minimális követelményeknek, azonban forráshiány miatt nem részesülhetett támogatásban. Pályázata tartaléklistára került." A levélben szerepel az is, hogy a javasolt támogatási összeg 44.398.500 Ft, valamint egy biztató mondat is: „Bízunk abban, hogy a pályázatának támogatásához szükséges forrás a későbbiekben rendelkezésünkre áll és így lehetőség nyílik pályázatának támogatására." Úgy tűnik tehát, hogy még van egy kis remény.

• Közben pedig telik az idő, és folyik a per amiatt, hogy nincs bölcsődéje a városnak...

Sajnos így van. A Pest Megyei Kormányhivatal 2012. szeptember 26. napján keresetet nyújtott be Pilisvörösvár város Önkormányzata ellen „feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítása és a feladat elvégzésére való kötelezettség megállapítása" tárgyában.

A benyújtott kereset ügyében 2012. no­vember 1-jén hivatalos nyilatkozatot tettünk, melyben elismertük, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján a bölcsőde működtetése Pilisvörösvár számára kötelező, de jeleztük azt is, hogy önkormányzatunk egy bölcsőde felépítéséhez nem rendelkezik forrással. (Egy már felépített bölcsőde fenntartása is csak jelentős összegű szülői térítési díjfizetés mellett, és ezen felül jelentős önkormányzati ráfordítással lenne megoldható.)

Nyilatkozatunkhoz egy tárgyalás megtartására vonatkozó kérelmet is csatoltunk, s kérelmünknek a bíróság helyt adott. A 2013. február 26-án megtartott tárgyaláson részletesen előadtam, hogy az önkormányzat az elmúlt hét évben milyen erőfeszítéseket tett egy bölcsőde létrehozására (tervek készíttetése, európai uniós pályázat beadása, családi napközis pályázat beadása, törvénymódosító javaslatok), továbbá, hogy mi az oka annak, hogy az önkormányzatnak nem volt fedezete bölcsőde építésére (a 2007 óta tartó folyamatos állami támogatás-csökkenés, a 2008 óta tartó gazdasági válság miatti saját bevételkiesés, a meglévő intézményeink fenntartásának folyamatosan emelkedő költségei).

A tárgyalás végén a bíró úgy döntött, hogy a tárgyalást május 14-re elnapolja, s 30 napot adott arra, hogy érveinket újabb dokumentumokkal támasszuk alá. Jelenleg az új, bővebb dokumentáció összeállításán dolgozunk.

• Hogy valami biztatóról is szó essék: váratlanul felvetődött egy sportcsarnok rövid időn belüli megépítésének reális lehetősége. A kezdeményezés a Pilisvörösvári Terranova Kézilabda Sportkörtől érkezett (erről a testületi ülés tudósítása beszámol a 8. oldalon). Hogyan fogadták a lehetőséget?

A sportcsarnok megépítése szinte meseszerű lehetőség önkormányzatunk jelenlegi költségvetési körülményei között. Lényegében ingyenes ajándék. A pilisvörösvári kézilabdázás 50 éves története, s nem utolsó sorban Pándi Gábor alpolgármester, kézilabdaedző kiterjedt szakmai kapcsolatrendszere és elismertsége jó reményt ad arra, hogy a Kézilabda Szövetség támogatni fogja egy pilisvörösvári sportcsarnok a TAO-pályázatból történő megépítését.

A képviselő-testület éppen ezért örömmel fogadta a kezdeményezést. A célt és a pályázati konstrukció alapelveit mindenki támogatta, csupán a sportcsarnok legcélszerűbb helyéről folyt vita. Mindent alaposan megfontolva végül név szerinti szavazással, 9 igen, 3 nem szavazattal úgy döntött a testület, hogy elviekben támogatja a Kézilabda Sportkör kérelmét, s a sportcsarnok megvalósítására az Önkormányzat tulajdonában álló, Pilisvörösvár 1255/1 hrsz-ú Búcsú teret jelöli ki.

• A lehetséges három helyszín közül miért a Búcsú térre esett a választás?

Mindenekelőtt azért, mert a Búcsú tér a városközpontban van, s ez a majdani használat és fenntarthatóság szempontjából nagyon előnyös: itt a sportcsarnok a város minden pontjáról gyalogosan is könnyen elérhető lenne; mind a vasútállomás, mind a távolsági buszmegálló közel van (a vasútállomás P+R parkolója autóbuszok fogadására is alkalmas lesz, s így nagyobb rendezvények esetén a sportcsarnokot is kiszolgálhatja); a helyszín egyéb város rendezvényekre is alkalmas (szüreti felvonulás, Vörösvári Napok stb.); a terület kb. 250-300 méter távolságra van a két általános iskolától, így az új köznevelési törvény alapján felmenő rendszerben bevezetésre kerülő mindennapos testnevelés megvalósításához a csarnokot az iskolák igénybe tudnák venni, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való esetleges bérleti megállapodás keretében az iskolai testnevelésórák révén a sportcsarnok hétköznap délelőtti kihasználtsága is biztosított lenne; az egykori „focipálya" visszakapná eredeti sportfunkcióját; a szakorvosi rendelő és a mentőállomás közelsége előnyös lehet sportbalesetek esetén, az orvosi rendelő számára pedig jelentős számú parkoló állna rendelkezésre a sportcsarnok mellett.

• Akkor tehát reméljük, hogy sikerül időre elkészíteni a szükséges dokumentumokat, és kedvező lesz az elbírálás. Legjobb esetben mikorra épülhet meg a sportcsarnok?

A legközelebbi pályázat-beadási határidő 2013. április 30. A pályázat hiánypótlására hathónapos határidő áll rendelkezésre, melynek során építési engedéllyel rendelkező tervet kell benyújtani. Ha november 30-ig az egyesület az összes szükséges tervet, engedélyt és egyéb dokumentumot produkálni tudja, akkor még ebben az évben megszülethet a támogatásról szóló döntés, jövő tavasszal pedig a kivitelezés. Ha minden jól megy, jövő őszre kész lehet a sportcsarnok.

Sólyom Ágnes

(Forrás: Vörösvári Újság)