Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

Sikerek és kényszerpályák

2009-05-15

? Örömmel mondhatjuk, hogy sikeresen lezárult a játszóterek építésére kiírt közbeszerzési pályázat. Korábban szó volt arról, hogy esetleg csökkentik a megépítendő parkok és játszóterek számát takarékossági okokból. Végül is hány parkról és játszótérről kötötték meg a szerződést a nyertes céggel, és mikorra várható ezek átadása?

? Valóban volt szó a műszaki tartalom csökkentéséről, azaz egy játszótér és egy park elhagyásáról. Végül azonban úgy döntöttünk, hogy folytatva a megkezdett közbeszerzést, tárgyalásos eljárásba megyünk át, megmaradunk a nyolc helyszín mellett, és megpróbáljuk az ajánlati árakat lejjebb nyomni.


A tárgyalásos eljárás olyan jól sikerült, hogy végül az első fordulós ajánlatokhoz képest 25,5 millió forinttal alacsonyabb áron, összesen bruttó 132,5 millió forintért tudjuk megépíteni a hat játszóteret és a két parkot, az eredeti kiírásban szereplő műszaki tartalommal és minőségben.

A munkák már meg is kezdődtek: megtörtént a két régi játszótér eszközeinek elbontása (Rákóczi u., Zrínyi u.), ill. megkezdődött a Zrínyi utcai és a Lőcsei utcai játszótér építése. A játszóterek és parkok többsége reményeim szerint még búcsú előtt elkészül, de a létesítmények átadásának hivatalos határideje augusztus 23-a.

? Jó hírrel kezdtük, rossz hírrel folytatjuk: ismét eredménytelenül zárult a Művészetek Háza átépítésének befejezésére kiírt közbeszerzési pályázat...

? A közbeszerzési eljárás érvényes volt ugyan, hiszen két érvényes ajánlat is érkezett a kivitelezésre, mégis eredménytelennek nyilvánítottuk az eljárást, mert mindkét ajánlat közel 100 millió forinttal meghaladta a tervezői költségbecslés alapján biztosított 187 millió forintos fedezetet. (Egy 274,4 millió forintos, és egy 284,4 millió forintos ajánlat érkezett.)

A tervezői költségbecslés és az ajánlatok közötti óriási különbség okáról állásfoglalást kértem a tervezőtől. Az állásfoglalás szerint a különbözet elsősorban azzal magyarázható, hogy az ajánlattevők, ismerve az ügy előzményeit, igyekeztek kellő biztonsággal számolni az ajánlatuk megtételekor. Hozzájárult a tervező szerint a magas ajánlatokhoz a költségbecslés óta (a 2008. augusztus) bekövetkezett forintgyengülés, továbbá az infláció, valamint az önkormányzat műszaki ellenőre által javasolt módosítások is. A 100 milliós különbözet tehát valamelyest megmagyarázható, de ez nem változtat azon, hogy az alacsonyra sikeredett tervezői költségbecslés és az egyes tételeiben irreálisan magas ajánlatok nehéz döntés elé állították a képviselő-testületet.

? Ön szerint hogyan lehet feloldani ezt a ? sakknyelven szólva ? patthelyzetet?

? Nincs más hátra: szembe kell néznünk azzal a kérdéssel, hogy mennyit is ér nekünk valójában a Művészetek Háza. Változtatunk-e az eredeti elképzeléseken, vagy minden áron megvalósítjuk azokat? A döntésnél figyelembe kell venni, hogy már a felújítás első szakaszában az eredeti kivitelezőnek kifizettünk 176,4 millió forintot, továbbá az épület őrzésére, fűtésére, újabb tervek készítésére, műszaki ellenőrre, ügyvédi költségekre stb. rá kellett költenünk további kb. 15 millió forintot. Tehát már eddig benne van az önkormányzatnak a Művészetek Háza felújítása kb. 190 millió forintban. Ehhez jön a befejezéshez várhatóan szükséges, nagyságrendileg minimum 200 millió forint, tehát összességében a legszerényebb számítások szerint is bele fog kerülni a városnak ez a felújítás kb. 400 millió forintba.

? A képviselő-testület továbbra is zeneiskolának és közösségi háznak kívánja átépíteni és üzemeltetni a volt kultúrházat, vagy esetleg felmerültek más ötletek is?

? A kialakult helyzetben sokféle ötlet fölmerült, de végleges döntés még nem született. A magam részéről arra jutottam, hogy az adott kényszerpályán továbbra is az egyetlen ésszerű megoldás az épület befejezése, de a költségek lefaragása érdekében csökkentenünk kell a műszaki tartalmat. Most a műszaki tartalom lehetséges csökkentésének a vizsgálata folyik, s ennek eredménye alapján kell majd döntenie a testületnek arról, hogy az új közbeszerzést milyen feltételekkel írja ki. Komolyan szóba jött a színpadtechnika beépítésének későbbre halasztása és egyes gépészeti berendezések műszaki paramétereinek módosítása, de a részletek kidolgozása még folyamatban van, s döntés csak ezután várható.

? Városfejlesztő társaságot alakított az önkormányzat az ?Integrált városfejlesztési stratégia" megvalósítására. Praktikus okokból jött ez létre, vagy csupán pályázati feltételként?

? Már a Fő utca-pályázat kiírása tartalmazta, hogy sikeres pályázat esetén egy városfejlesztési társaságot kell létrehoznunk. Ez egy 100%-ig önkormányzati tulajdonban lévő egyszemélyes kft., amelynek feladata a Fő utca-program keretében tervezett fejlesztések megvalósítása és a létrejött eredmények fenntartása. A kft. működésével kapcsolatos kérdéseket az önkormányzat a társaság alapító okiratában, ill. a kft.-vel kötött együttműködési megállapodásban szabályozta. A kft. működésével kapcsolatos költségek a projektfejlesztés, ill. a megvalósítás tejes időszakában az európai uniós támogatás terhére elszámolhatók.

Reményeim szerint a létrehozott kft. jelentős szervezési-menedzselési segítséget nyújt majd a Fő utca felújításának megvalósításában úgy a Polgármesteri Hivatalnak, mint az önkormányzatnak.

? Sikeres volt-e tárgyalás az ELMű vezetőivel a Fő utca program kapcsán a vezetékek föld alá süllyesztéséről?

? Az első megbeszélés biztató volt, de még csak az egyeztetések elején tartunk. Az ELMű hajlandóságot mutat arra, hogy saját költségén elvégezze a légkábelek kiváltását, amennyiben az önkormányzat vállalni tudja és akarja a közvilágításhoz szükséges kandeláberek és az ingatlanokra történő bekötések költségét. A magam részéről mindent meg kívánok tenni azért, hogy az eredeti pályázatunkhoz képest csökkentett (55%-os) uniós támogatás ellenére is el tudjuk tüntetni a villanyoszlopokat, s megvalósulhasson a komplett, teljes Fő utca-rekonstrukció.

? Polgármesterként és a kistérségi társulási tanács elnökeként is határozott lépéseket tett a vízművek privatizációjának megakadályozására. Miben látja a privatizáció legnagyobb veszélyét?

? Egyelőre csak a regionális vízművek radikális átszervezéséről döntött a kormány, de valóban tartani lehet a vízművek esetleges privatizációjától is, hiszen a kormány kivette a vízműveket forgalomképtelen vagyontárgyak köréből.

Mivel a lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátása az önkormányzatok kötelező alapfeladata, nem nézhetjük tétlenül ezeket az átszervezéseket. Ezért döntöttünk úgy, hogy felterjesztéssel élünk a kormány felé, s olyan jogi szabályozást kérünk, amelyben a vízdíjak nem lehetnek magasabbak a mostaninál, s a privatizáció helyett a vízközművek lakosságszám-arányosan az önkormányzatok tulajdonába kerülnek.

Komoly szakértői előrejelzések szerint ugyanis az elhatározott átszervezés után a vezetékes ivóvíz díja környékünkön köbméterenként kb. 80 forinttal emelkedni fog. A víziközművek privatizációja pedig közvetve az ivóvízbázishoz való hozzáférésünket is korlátozná, és ahhoz hasonló kiszolgáltatottságot eredményezne az ivóvízellátás területén, mint amilyenben már jelenleg is vagyunk a földgáz, az olaj vagy az elektromos áram tekintetében.

Remélem, hogy a fellépésünk ? több más önkormányzat, kistérség és önkormányzati szövetség hasonló fellépése mellett ? eredményre vezet, és sikerül megakadályozni az elhatározott átszervezések végrehajtását, ill. a víziközművek privatizációját.

Fogarasy Attila

(Megjelent a Vörösvári Újságban)