Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

A költségvetési egyensúlyról és a pályázati eredményekről

2009-02-15

? Február 5-i ülésén a képviselő-testület megalkotta városunk ez évi költségvetését. Gondolom, nem voltak könnyű helyzetben a képviselők akkor, amikor a sarokszámokról dönteniük kellett. Mely tételek okozták a legtöbb fejtörést a számukra, és hol kellett a legjobban visszafogniuk a kiadásokat?

? Az önkormányzat 2009. évi költségveté-sének kereteit alapvetően az országos helyzet határozta meg: egyfelől a gazdasági válság miatt hirtelen visszaesett saját bevételek (pl. iparűzési adó) valamint az állami normatíva és a személyi jö-vedelemadó-részesedés évek óta tartó folyamatos csökkentése (csak az idén a tavalyihoz képest kb. 25 millió forintos csökkenés) miatti bevételkiesés, másfelől a magas infláció (6,1%) és az energiaárak növekedése miatti működési kiadásnövekedés. Ehhez jön hozzá helyi adottságként a korábbi évek elkötelezettségeiből fakadó, minden évben igen jelentős összegű hiteltörlesztési kényszer (ebben az évben a kamatokkal együtt kb. 180 millió forint).

A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében ezért jelentősen le kellett faragnunk a kiadásainkat: összességében 17 millió forinttal csökkentettük a Polgármesteri Hivatal dologi kiadásait (telefonköltségek, postaköltségek, irodaszerek, városüzemeltetési kiadások). A személyi kiadásoknál jelentős (10-15 millió forintos) megtakarítást jelent, hogy a folyamatos feladatnövekedés ellenére a Polgármesteri Hivatalban a létszámot nem emeltük, hanem csökkentettük, s az intézményekben is a nyugdíjba vonulások alkalmával folyamatosan elvonjuk a feladatcsökkenés miatt indokolatlanná váló státuszokat. A legfájdalmasabb kiadás-visszafogások természetesen a fejlesztéseknél jelentkeznek: útépítésre, közvilágítás-fejlesztésre, fekvőrendőrök kihelyezésére, csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos fejlesztésekre egyelőre a költségvetésben nem tudtunk forrást biztosítani.

? Melyik tételeket érinti az állami támogatás csökkenése, és hogyan lehet pótolni a kieső összegeket?

? A két általános iskolára összesen 14,5 millió forinttal kapunk kevesebbet, mint tavaly. Igaz, ebben benne van a gyermeklétszám csökkenése miatti jogos normatíva-csökkentés is. Az Okmányiroda támogatása 8,3 millió forinttal csökkent! Óvodáink fenntartására kb. 6 millió forinttal, szociális- és gyermekjóléti ellátásokra 5,2 millió forinttal kapunk kevesebbet, mint tavaly. Az elégtelen állami finanszírozás és a gazdasági válság miatt kieső bevételeket az önkormányzat saját bevételeiből (helyi adók, igazgatási bevételek, bérleti díjak stb.) kénytelen pótolni. Ebben az évben 321,2 millió forintot kell hozzátennünk az állami normatívákhoz annak érdekében, hogy az intézményeink működni tudjanak! Képzeljük el, hol tarthatnánk, ha évente ezt vagy ehhez hasonló összeget fejlesztésekre fordíthatnánk...

? Tekintettel a gazdasági válságra, amely a vállalkozókat is érzékenyen érinti, az Ön becslése szerint a helyi adókból maximum mennyi folyhat be a város kasszájába ebben az évben?

? Jelen pillanatban igen nehéz megbecsülni, hogy a gazdasági válság éves szinten milyen hatással lesz a helyi adóbevételeinkre. Mindenesetre az elmúlt év utolsó két hónapjában jelentős visszaesés mutatkozott az iparűzési adóbevételeinknél (pontos számokat majd csak a zárszámadásból láthatunk). A költségvetés készítésének időpontjában 3%-os gazdasági visszaesést jósoltak a 2009. évre, ezért mi is a tavalyinál 3%-kal kevesebb, összesen 350,2 millió forint helyi adóbevételt terveztünk. Megemlítem, hogy a személyi jövedelemadó-bevételünk mely a környező településekéhez képest amúgy is kirívóan alacsony (13.233,- Ft/fő) a törvényi szabályozás és a gazdasági válság miatt várhatóan szintén csökkenni fog, s összességében valószínűleg nem éri majd el a 300 millió forintot.

? Ilyen körülmények között fejlesztésekre mekkora összeget tud fordítani az Önkormányzat?

? Saját erőből csupán kb. 60 millió forintot, de a pályázaton nyert pénzekkel és a hitelekkel együtt összességében mintegy 426,7 millió forintot. Ebből az összegből várhatóan közel 200 milliót elvisz majd a Művészetek Háza befejezése (tisztán hitelből). Játszóterek és parkok építésére 150 millió forintot terveztünk be (ebből 100 millió forint a hitel). A Napos Oldal Szociális Központ akadálymentesítésére 24,6 millió forintot fordítunk (ebből kb. 10 millió forintot pályázaton nyertünk). A már korábban elhatározott, de csak idén megvalósuló, illetve kifizetendő járdaépítésekre 15 millió forintot fordítunk. A szennyvíztelep és a csatornahálózat felújításának és bővítésének előkészítésére 12 millió forintot terveztünk be (azóta ehhez nyertünk még közel 59 millió forintot).

Itt említem meg, hogy intézményeink felújítására az idén újabb 27 millió forintot költünk (a tavaly év végi kb. 10 millió forint után), ami az ablakcseréket nem számítva utóbbi évek legnagyobb felújításra fordított összege.

? A kormány részéről milyen szigorításokra számít ebben az évben, és lesz-e elég költségvetési tartalékunk ezeknek a kompenzálására?

? A várható további állami megszorító intézkedéseket csak a médiából ismerjük. Egyelőre teljesen kiszámíthatatlan, hogy a tervezett ÁFA-emelés, a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok módosítása vagy az esetleg bevezetésre kerülő ingatlanadó hogyan érinti majd a költségvetésünket. Költségvetési tartalékunk jelenleg minimális (2,7 millió forint), de a rövidesen elkészülő zárszámadás után várhatóan némileg emelkedni fog. Úgy gondolom, hogy az elfogadott költségvetésünk a mai jogszabályok keretei között pontos és reális, tehát megvalósítható. Ha a Parlament módosítja az állami költségvetést, akkor természetesen az új körülményekhez a mi költségvetésünket is hozzá kell majd igazítanunk.

? Városunk több fejlesztési pályázatát is elbírálták az elmúlt hetekben. Melyek kaptak zöld utat, és melyeket utasítottak el? Mivel indokolták a döntéshozók pályázataink elutasítását?

? Az elmúlt két-három hétben három pályázatunk elbírálása történt meg. A Szakorvosi Rendelő felújítására és bővítésére beadott 650 millió forintos pályázatunkat elutasították a következő indoklással: ?Építészeti, szakmai és fenntarthatósági szempontból a pályázat nem felel meg az elvárt feltételeknek." Mind a Szakorvosi Rendelő vezetése, mind az önkormányzat elfogadhatatlannak tartja ezt az indoklást, ezért a törvényes öt napon belül panaszt nyújtottunk be a döntés ellen, s reménykedve várjuk annak pozitív elbírálását. A bölcsődeépítésre beadott 250 millió forintos pályázatunkat szintén elutasították, de itt az indoklás jóval egyszerűbb volt: ?forráshiány miatt". (Olyan szűk volt a szétosztható keret, hogy összesen három pályázat nyert.)

A szennyvíztisztító telep és a csatornahálózat fejlesztésére beadott pályázatunkat viszont az első fordulóban pozitívan bírálták el: február 4-én kaptuk az értesítést, hogy 56,8 millió forintot nyertünk a beruházás előkészítésére. Ebből a pénzből el tudjuk készíttetni a részletes megvalósíthatósági tanulmányt és a kiviteli terveket, aztán ezekkel pályázhatunk a második fordulóra, amelyen reményeink szerint a beruházáshoz szükséges forrásokat nyerhetjük el. Ezzel megtört tehát a jég: sikerült egy komoly, nagy (KEOP-os) pályázat első fordulójában nyernünk. Remélem, hogy ezek után a Fő utca rekonstrukciójára beadott pályázatunk is sikeres lesz.

? Úgy tudom, a Fő utca program pályázathoz kapcsolódóan helyszíni szemlét tartottak városunkban. Hogyan kell ezt értelmezni? Ezzel megnőttek az esélyeink a pozitív döntésre?

? Valóban, február másodikán a Pro Régió Ügynökség szakértője négy és félórás helyszíni szemlét tartott, melynek keretében sok részletkérdésre kellett válaszolni, továbbá sok fotót készített a helyszínekről (ezeket a bíráló bizottság megtekinti majd), és eddig nem kért dokumentumokat is a rendelkezésére kellett bocsátani. A helyszíni szemléről jegyzőkönyv készült, melyben a saját észrevételeinket is rögzíthettük. Úgy érzem, a szemle jól sikerült, így reménykedve várjuk a február második felére ígért döntést.

? Eredménytelenül zárult a Művészetek Háza rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési pályázat: nem akadt egyetlen építőipari cég sem, amelyik vállalta volna a munkát. Mi lehetett ennek az oka, s ebben a helyzetben mi lehet a megnyugtató megoldás?

? A január 5-i helyszíni bejáráson öt cég képviselője vett részt, közülük egy vette ki a dokumentációt, de végül az az egy sem pályázott. Az érdeklődő cégek nem fogalmaztak meg panaszokat a pályázati kiírással vagy a kivitelezési feladattal kapcsolatban, így nem tudjuk pontosan, hogy miért nem pályáztak. A Közbeszerzési Bizottság ülésén, arra jutottunk, hogy valószínűleg a pályázat megjelenésének, illetve a beadásának az időpontja nem volt szerencsés (az elmúlt év legvége, illetve az új év első napjai), másrészt talán túl magasak voltak a referenciakövetelmények. A bizottság ugyanis az első kiírásban az építészeti munkáknál legalább 2 db, nettó 150 millió Ft értékű, a színháztechnikai munkáknál pedig legalább 2 db nettó 30 millió Ft értékű referenciamunkát kért a 2006-2008 közötti időszakból ? annak érdekében, hogy minél erősebb, komoly vállalkozások jelentkezzenek. Most az új kiírásban ezeknél alacsonyabb referenciakövetelményeket szabunk, s bízunk abban, hogy a második közbeszerzés a megfelelőbb időpont és a módosított kiírás miatt már eredményes lesz.

Fogarasy Attila

(Megjelent a Vörösvári Újságban)