Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

Szent Család templom toronyszentelése

2007-06-17

Főtisztelendő Püspök Atya!
Főtisztelendő Esperes Plébános Úr!
Kedves Egybegyűltek!

Városunk nevében szeretettel köszöntöm Önöket a Szent Család templom toronyszentelésének ünnepén. Engedjék meg, hogy néhány gondolatot megosszak Önökkel a mai ünneppel kapcsolatban.

Mindenek előtt hadd idézzem fel azokat a hónapokat, amikor a 90-es évek elején Labbant Lajos esperes úr ? életének és lelkipásztori munkájának betetőzéseként ? hozzálátott ennek a templomnak a megépítéséhez;

majd nagyon sok gond, baj, küzdelem és nehézség árán ? egyesek kételkedése és ellenzése mellett ? sikeresen be is fejezte azt. Emlékszem a templomszentelés ünnepére, amely az Ő személyes és papi életének, továbbá a pilisvörösvári egyházközség életének is egyik kiemelkedően szép, ünnepi pillanata volt.

Eszembe jutnak a viták, amelyek a tervezés időszakában arról folytak: milyen legyen a templom formája, mennyire legyen modern vagy hagyományos kinézetű, mellette legyen-e a torony vagy rajta, és így tovább. Sokan véleményt mondtak, sokan befolyásolták az eseményeket ? még az építkezés közben is. Végül is ? úgy érzem ? jól alakult minden: szép lett a templom, s most ezt az érési folyamatot megkoronázta a torony felépítése.

Tizenöt év kellett ahhoz, hogy teljesen elkészüljön minden, de ez egyáltalán nem baj. Tizenöt év alatt ugyanis sokunknak adatott lehetőség arra, hogy részesei legyünk egy templomépítésnek. Ritka dolog ez, meg kell becsülnünk, hiszen nem minden nemzedéknek adatik meg ez a lehetőség. Persze, szép dolog az is, ha az őseinktől örökölt templomot ápoljuk és gondozzuk, de talán még nagyobb ajándék az élettől, ha új templomot építhetünk.

Ezt megérezték a vörösvári emberek is. Sokan járultak hozzá a templomépítés folyamatához véleményükkel és tanácsaikkal, kétkezi vagy szellemi munkával, tehetségük, képzettségük, anyagi lehetőségeik szerint. Így volt ez a templom megépítésekor 1992-ben, a harang elkészíttetésekor 1995-ben, és így volt most, a toronyépítés idején is. Magánszemélyek, cégek, vállalkozások és az egymást követő, különböző összetételű önkormányzati képviselő-testületek egyaránt jelentős összegekkel támogatták a nemes célt.

Sokan érezzük úgy, hogy ez természetes, hiszen vörösvári polgárként egyszerre vagyunk tagjai az egyházközségnek és a város közösségének, s a két dolog egyéni életünkben egymástól nem is elválasztható. Sokan érezzük úgy, hogy fontos a templom, hogy szükségünk van arra a fix pontra, amit a templom jelent az életünkben. Hiszen a templom a hívők számára nemcsak ?Isten háza", hanem a személyes találkozás helye is: az elidegenedés világában a közösségápolás helye, a folyton változó világban az állandóság jele, a hajszában a megpihenés helye, az erősek világában a gyengék menedékhelye. És mindezeken túl a tanúságtétel helye is.

Éppen ezért kell rá torony. Mert a templomtorony fontos és szilárd tájékozódási pont a településen belül, és a távolról közelítők számára egyaránt. De tájékozódási pont jelképes értelemben is, mert a torony: erőt sugároz, és az égbe mutat. ? Ma, a mindnyájunkat veszélyeztető világnézeti elbizonytalanodás idején, az értékek kérdésessé válása idején, a hit gyengülése idején mire volna nagyobb szükségünk, mint a templomtoronyra ? fizikai és jelképes értelemben egyaránt.

És szükségünk van arra is, hogy a toronyban harang is legyen. Ezért készíttettük el azt is. Nem magnóról szóló harangszóra vágytunk, hanem igazi, élő harangra. Hogy figyelmeztessen minket nap mint nap az eredeti, a helyes irányra. Hogy tudjuk biztosan, hol is van a fix pont, hol van közösségi életünk középpontja.

Mert mi, pilisvörösvári emberek bár az átlagnál talán jobban szeretjük a templomot ? minden vasárnap sokan vesznek részt a szentmisén ?, mégis szükségünk van arra, hogy erősítsük magunkban a közösségi érzést, a közösségért való cselekvés készségét. Igaz ez az egyházi és a városi közösségre nézve egyaránt.

Remélem, hogy ez a mai ünnep segíteni fog minket előbbre jutni ezen a téren, mindnyájunk közös örömére.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Szabadság-liget ? Erzsébet-liget, 2007. június 16.