Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

Higgyünk a saját munkánk erejében!

2010-10-02


Interjú Gromon István polgármesterrel

A SZEMÉLYES ÉRZÉSEKRŐL


- Tisztelt Polgármester Úr! Végéhez közeledik az önkormányzati ciklus, lassan lejár polgármesteri megbízatása, és lehet, hogy utoljára nyilatkozik városunk vezetőjeként újságunkban. Hadd kezdjem egy személyes kérdéssel: milyen érzések, gondolatok kavarognak most Önben, négyévi megfeszített munka után?

- Alapvető érzésem az öröm és a hála. Öröm, hogy sikerült végigcsinálni azt, amire vállalkoztam. Hála hogy a Gondviseléstől kaptam hozzá erőt és egészséget, a munkatársaimtól, barátaimtól, családomtól és a vörösvári emberektől pedig sok-sok segítséget. Négy évvel ezelőtt a feladatra a IV. századi latin nyelvű keresztény himnusz, a Te Deum utolsó sorának jegyében vállalkoztam, amely Sík Sándor fordításában így hangzik: ?Te vagy, Uram, én reményem, ne hagyj soha szégyent érnem." Most ugyanez a himnusz fejezi ki érzéseimet, mert úgy érzem, hogy ez a kérésem, ez a vágyam teljesült.

Természetesen az ünnepi hangulat mellett van bennem egy mély fájdalom és szomorúság is a miatt a méltatlan, kegyetlen, kíméletlen és cinikus kampány miatt, amellyel az elmúlt hónapokban bizonyos körök igyekezetek mind erkölcsileg mind szakmailag lejáratni. A megaláztatások elviseléséhez azonban erőt ad az, hogy tudom, mi az igazság, s az a sok-sok biztatás, bátorítás és segítség is, amit az emberek sokaságától kaptam.

A SIKERESSÉGRŐL

- Sikeresnek ítéli-e meg az Önkormányzat elmúlt négy évét és ezen belül az Ön tevékenységét?

- Igen, én a magam részéről sikeresnek ítélem meg. Az örökölt nehézségek, a 2008 végétől kibontakozó világméretű pénzügyi válság, a magyarországi gazdasági válság, az évről évre erősödő kormányzati elvonások, vörösvári Fidesz-tagok jelentős részének árulása és folyamatos támadása, továbbá több fontos munkatársamnak a munkából való ideiglenes vagy végleges kiválása ellenére sikerült a 2006-os programunknak szinte minden vállalását teljesítenünk.

Sikerült megvalósítani a békés, nyugodt építkezést.

Sikerült otthonosabbá tenni Vörösvárt: új járdákkal és parkolókkal, új játszóterekkel, aszfaltos és műfüves sportpályákkal gazdagodott a város; korlátok, lépcsők, parkolásgátló oszlopok kihelyezése révén javultak a gyalogos közlekedés feltételei, forgalomtechnikai táblák és domborútükrök kihelyezése révén rendezettebb és biztonságosabb lett az autós közlekedés, hulladékgyűjtő edényzetek kihelyezésével előre léptünk a közterületek nagyobb tisztasága irányában.

Sikerült előrelépni több önkormányzati intézményépület felújításában: elkészült például a Német Nemzetiségi Óvoda tető-, homlokzat- és vizesblokk-felújítása, a Templom téri Általános Iskola világítás-korszerűsítése valamint födém- és tetőszerkezetének javítása, a Napos Oldal Szociális Központ főépületének és udvarának teljes felújítása és akadálymentesítése, a Széchenyi Utcai Óvoda tetőfelújítása, udvarburkolása és két csoportszobájának világításkorszerűsítése stb.

Sikerült nemcsak megvédeni, hanem gyarapítani is az önkormányzat vagyonát. A közel 1,7 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósításához több mint 900 millió forint pályázati és egyéb külső támogatást sikerült szereznünk, s a belső ellenőr jelentése szerint város vagyona négy év alatt 400 millió forinttal nőtt.

Sikerült jó, együttműködő kapcsolatot kialakítani az önkormányzati intézményekkel, a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a civil szervezetekkel, az egyesületekkel és az egyházakkal. Erősödött Vörösváron a közösségi szellem, a bizalom és az összetartás.

Mit kívánhat ennél többet egy vörösvári polgármester?

A PÉNZÜGYI FORRÁSOKRÓL

- Négy évvel ezelőtti első interjúnkban Ön így nyilatkozott: ?A mi feladatunk az lesz, hogy megtaláljuk azokat a pénzügyi forrásokat ? a hitelen kívül -, amelyek segítségével a tervezett fejlesztések megvalósíthatóak lesznek." Ez a törekvésük mennyire volt sikeres?

- Az Európai Uniós és egyéb pályázatok, a településfejlesztései szerződések és a különböző együttműködési megállapodások révén 906 millió forint külső támogatást szereztünk a négy év alatt, ami minden eddigi ciklust messze felülmúl (pl. éppen a kétszerese az előző ciklusban megszerzett pénzeknek). Ez nagy siker. Ugyanakkor tovább kell dolgoznunk az iparűzési adóbevételeink növeléséért - úgy, hogy az adó mértékét továbbra se emeljük.

A FŐ UTCA PROGRAMRÓL

- Polgármesteri programjában központi helyet foglalt el a Fő utca használhatóbbá, kulturáltabbá tétele. A nyáron elkezdődött beruházás ugyan csak jövő tavasszal ér véget, és mostanság a legnehezebb időszakát éljük át mindnyájan a munkálatoknak, a visszajelzéseket, észrevételeket is figyelembe véve, mennyire elégedett, milyen mértékben sikerült, sikerülhet elképzeléseit, álmait valóra váltania?

- Optimista vagyok. A szűkebb értelemben vett Fő utca-felújítás reményeim és a szerződések szerint már két hónap múlva, idén novemberben befejeződik, csupán a Fő utcán lévő önkormányzati épületek felújítása ill. megépítése nyúlik át a következő évre.

A mérleget természetesen majd csak a beruházás végén lehet megvonni, de azzal, hogy mintegy 1400 méter hosszon mindkét oldalon szép, új, akadálymentes járdák lesznek; azzal, hogy a beton villanyoszlopok helyett kandeláberes közvilágításunk lesz; hogy a ronda árkok és a kimosott útpadka helyén viacoloros parkolók épülnek; hogy komplett csapadékvíz-elvezető rendszer épül, amelyre az egyes ingatlanok is ráköthetnek; hogy több évtizedes próbálkozás után végre megvalósul a Művészetek Házánál a jelzőlámpás csomópont; hogy padokkal, hulladékgyűjtő edényekkel, kerékpártárolókkal, ládásfákkal díszített igazi városias Fő utcánk lesz, az én álmom - és egyben sok-sok vörösvári ember vágya - biztosan teljesül.

A MŰVÉSZETEK HÁZÁRÓL

- Polgármesteri ciklusa legnehezebb feladatának tartom a Művészetek Háza befejezését és átadását. Én erre sokáig úgy gondoltam, mint amolyan ?veszett fejsze nyelére". Végül ? ha nem is lett ?sikersztori" a történetből - , de nagy megkönnyebbülést jelenthetett az Ön számára is, hogy a Ház áll, él, és városunk zenei, kulturális és közösségi központjaként - úgy érzem ? igen népszerű a helyiek körében, amire büszkék is lehetnek...

- Elképesztően sok gond volt a Művészetek Háza beruházással, gyakorlatilag a teljes ciklus alatt jentős idő és energiaráfordítást igényelt. Én ennek ellenére kevésbé tartottam reménytelennek a helyzetet, mint sokan a kívülállók közül. Amikor ugyanis kívülről úgy látszott, hogy nem történik semmi, a Hivatalban akkor is dolgoztunk a megoldáson: állapotot mértünk fel és rögzítettünk, terveket készíttettünk, közbeszerzési eljárásokat folytattunk le, szerződéséket kötöttünk, fedezetet biztosítottunk stb. Ha pedig a végeredményt nézzük, akkor azt mondom, hogy mégiscsak lehet sikerről beszélni: egy kívül-belül szép, kellemes, modern felszereltségű, a művészeti iskolának is biztos otthont adó, kulturált közösségi házunk lett.

A CSAPADÉK- ÉS SZENNYVIZEKRŐL

- Rengeteg, folyamatos munkát jelentettek az elmúlt négy évben Önnek, képviselő-társainak és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak a csapadék- és szennyvizekkel kapcsolatos fejlesztések, beruházások, pályázatok. Össze tudná foglalni röviden, hol tartunk most ebben, és mi várható a következő években, milyen feladatok várnak a következő önkormányzatra?

- Évtizedes elmaradásokat és hiányokat kellett ill. kell pótolni ezen a téren is. A szennyvízcsatornára való rákötéssel, a szennyvíztelep körüli szaghatással, a környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos problémáink a biztatóan haladó kétfordulós Európai Uniós pályázatunk révén reményeim szerint 2013-ra megoldódnak. A pályázat első fordulóján nyertünk, a második fordulós pályázati anyag gyakorlatilag beadásra kész. Reményeim szerint a jövő év második felében megkezdődhet a kivitelezés, 2013 közepére pedig teljesen elkészülhet és üzemelhet a felújított, korszerűsített és kibővített, napi 2100 m3 szennyvíz megtisztítására képes szennyvíztelep.

A csapadékvíz-elvezetés terén megoldottuk a Vasút utca elején, a Szentiváni hegyről ill. a vasútállomás területéről érkező igen jelentős mennyiségű víz elvezetését egy régi áteresz felújításával. Több tízmilliós beruházás keretében megépítettük a Béke utcától a Postakert utcán át a Báthory utcáig tartó csapadékvíz-csatornát, amellyel megoldódott a Szent Erzsébet utcától északra fekvő teljes terület csapadékvíz-elvezetése. A Fő utcán az elmúlt hetekben kiépült az Emil cukrászdától a Városházáig mindkét oldalon a komplett csapadékcsatorna, a házi bekötések kialakításának lehetőségével. Ezek óriási előrelépések.

Hátra van még azonban egy igen jelentős, talán a legjelentősebb csapadék-vízelvezetési probléma megoldása: az Őr-hegy irányából jövő víz szakszerű elvezetése a Szent János utca és a Tó utca között a 10-es útig, majd innen tovább a Búcsú téren át a Szegfű utca és a Pozsonyi utca között le egészen a Nagy-tóig. Ez egy százmillió forintos nagyságrendű beruházást igényel, amelynek megvalósításához nemcsak fedezetet kell biztosítani, de az alsó szakaszon szabályozási tervet is kell módosítani, méghozzá az érintett ingatlantulajdonosok egyetértésével. Vannak már erre is tervek, voltak egyeztető fórumok az ingatlantulajdonosokkal, de a probléma megoldása még előttünk van.

AZ ÉLHETŐBB VÁROSRÓL

- Visszatekintve az elmúlt időszakra, Ön hogyan értékeli: élhetőbb, szebb, tisztább, barátságosabb, kulturáltabb lett ez a város?

- Úgy gondolom, hogy igen. Az öt játszótér és a három park megépítésével, az óvodák és a gimnázium körüli parkolók kialakításával, a különböző helyszíneken épített járdákkal, lépcsőkkel, korátokkal, parkolásgátló oszlopokkal, az 57 db hulladékgyűjtő edényzet kihelyezésével, a magyar és a német nyelvű utcanévtáblák kihelyezésével jelentősen javult közterületeink rendezettsége, használhatósága és szépsége. Ha pedig befejeződik a Fő utca felújítása, mindenki érzékelni fogja, hogy minőségi előrelépés történt Pilisvörösváron a közterületek fejlesztésében.

A LÉLEK DOLGAIRÓL

- A négy évvel ezelőtti interjúban a jobb közérzetről, a lélek dolgairól is szót ejtett: Ön szerint jobb kedvűek vagyunk most, mint négy évvel ezelőtt? S ha nem, miért nem?

- A jó közérzet sok mindentől függ: egészségi állapotunktól, magánéletünk alakulásától, helyi közéletünktől és az ország sorsának, helyzetének alakulásától is. Mindent egybevetve azt gondolom, hogy Vörösváron az elmúlt négy évben az országos átlagnál jobban mentek a dolgok: nagyobb volt a békesség és az összetartás, tisztább a közélet, városunk infrastruktúrája, közösségi ereje és morális tartása is jelentősen fejlődött. Van okunk tehát a jókedvre, az elégedettségre és a büszkeségre.

Most azonban néhány hatalom-, karrier- és nyereségvágyó ember - a Fidesz Pilisvörösvári Csoportjában folytatott többéves előkészítő aknamunka után - az önkormányzati választás keretében rárontott Vörösvárra, s megpróbálták elrontani örömünket, felrúgni békességünket. Ahhoz, hogy igazán jókedvűek lehessünk, össze kell fognunk, s vissza kell vernünk ezt a támadást.

Továbbá a dolgoknak országos szinten is javulniuk kell. Meg kell valósulniuk azoknak az ígéreteknek, amelyekre az ország választópolgárainak kétharmada szavazott: a korrupció visszaszorításának, a tiszta közéletnek, a törvényességnek, az igazságosságnak, a szabadságnak és a demokráciának. Mindnyájunknak tenni kell valamit a magunk helyén azért, hogy ez így legyen.

A HAGYOMÁNYOKRÓL

- Nagy örömmel tapasztaltam az elmúlt években, hogy a város számos gondja-baja, a nagy beruházások, bonyolult pályázatok, az önkormányzat és a kistérségi társulás vezetése, az ezekkel járó rengeteg munka mellett időt szakított rá, és szívesen foglalkozott nemzetiségi hagyományainkkal, kulturális örökségünkkel is. Nagyon érdekel, hogy ha továbbra is Ön marad városunk legfőbb vezetője, mit tenne még ezen a téren?

- Az infrastruktúra fejlesztése csak alap és eszköz, az igazi cél az itt élő emberek boldogsága és öröme. Ehhez - sok egyéb mellett - kellenek olyan helyek, alkalmak és programok, ahol a fiatalok, a középkorúak és az idősebbek külön-külön és együtt is találkozhatnak, gondolatot cserélhetnek, kapcsolatokat ápolhatnak, ünnepelhetnek, szórakozhatnak. Ennek érdekében mindenképpen növelni kell az ilyen programokra fordított összegeket. Szeretném folytatni továbbá a megkezdett helyi témájú könyvkiadást, és kiterjeszteni a munkát a helyi zenei hagyományunkat megörökítő hangzóanyagok kiadására is. Ezek a kiadványok reményeim szerint hozzásegítenek ahhoz, hogy Vörösvár polgárai ismerjék és szeressék szűkebb környezetük történelmét és kultúráját, elsajátítsák annak elemeit, otthon érezzék magukat abban, s ennek segítségével találjanak utat a kultúra szélesebb köreihez.

ÜZENET

- Végezetül: mit üzen leköszönő polgármesterként Vörösvár lakóinak az elkövetkezendőkre, és mit üzen mindazoknak, akik az elmúlt négy évben munkáját segítették, akik együtt dolgoztak Önnel abban, hogy városunk e nehéz időkben is talpon maradjon, működjön, fejlődjön!

- Vörösvár lakóinak azt üzenem, hogy továbbra is higgyünk a saját tehetségünkben, a saját munkánk erejében, a saját hagyományainkban, a szüleinktől, nagyszüleinktől kapott példában és tanításban. Ha az elmúlt években megkezdett úton haladva tovább tudjuk építeni a kölcsönös bizalmat, jóakaratot és összetartást, ha folytatódik az az összefogás és egység, ami különösen az elmúlt hetekben tapasztalható a városban, akkor mi vörösváriak még sokra vihetjük.

Munkatársaimnak köszönöm a segítséget: a képviselő-testület tagjainak azt, hogy kitartottak mellettem; a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak azt, hogy segítették munkámat és elviselték hibáimat, az önkormányzati intézmények dolgozóinak azt, hogy a fenntartó önkormányzat szűkös anyagi helyzete és az ebből fakadó szűkös ellátmány ellenére áldozatos munkával folytatták hivatásukat. Vörösvár lakóinak pedig azt, hogy négy évvel ezelőtt megtiszteltek bizalmukkal, s lehetőséget adtak elképzeléseim megvalósítására.

- Polgármester Úr, köszönöm az interjút! További közéleti munkájához és civil életéhez is sok sikert, jó egészséget kívánok!

- Köszönöm szépen, s egyúttal megköszönöm a Vörösvári Újság egész szerkesztőségének a négyéves korrekt együttműködést és tárgyilagos tájékoztatást.

Forrás: Vörösvári Újság