Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

A XIX. Vörösvári napok megnyitójára

2009-09-14

Hölgyeim és Uram!
Kedves Vendégeink!

Ismét elérkezett augusztus közepe, a Nagyboldogasszony ünnepe, a Vörösvári búcsú, s a hozzá kapcsolódó Vörösvári napok ideje. Ugyanúgy, mint máskor, most is sokan készültünk a városnak erre a közös, nagy ünnepére. Vártuk izgalommal, örömmel, környezetünk rendbe tételével, vásárlással, vendégek hívásával, programszervezéssel.

A Vörösvári napok rendezvényeinek programja minden évben hasonló, de azért mindig egy kicsit más is. A program gerincét ebben az évben is a megnyitó ünnepség, a Schwabenfest, a két bál, a nemzetiségi kórus hangversenye, a búcsúvasárnapi ünnepi szentmise és a búcsútéri körhintás vásár adják. Ehhez jönnek a tavalyi év folytatást kívánó sikerei, mint például a mesterségek utcája vagy az amatőr színjátszók előadása. Új színfolt az idei programban a magyar-német táncház, valamint a könyvtárudvarban megrendezendő Bluegrass Fesztivál. A gyermekek számára pedig külön csemege lesz Móka Miki Zsebszínháza.

Az idei, XIX. Vörösvári napok sajátos, egyedi jellegét Pest Megye fennállásának 1000 éves évfordulója, valamint a Hargita megyei Borszék várossal kötendő testvérvárosi megállapodás ünnepélyes aláírása adja meg. Ezek a programok jól illeszkednek az ünnep gondolatvilágába, hiszen mindkét esemény a kapcsolatok és a közösség megerősítéséről, a hagyományok ápolásáról, a múltban kiérlelődött értékekhez való ragaszkodásról szól. A Borszéki testvérvárosi kapcsolatról majd később kívánok szólni, most engedjék meg, hogy a millennium alkalmából néhány mondatot szóljak tágabb szülőföldünkről, az 1000 éves Pest megyéről.

A mai Pest megye területe eredetileg a Visegrádi vár ispánságához tartozott, melyet Szent István egy 1009-ben kiadott adománylevéllel alapított. Visegrád megye központja nem sokáig volt Visegrád, szerepét hamarosan, még a XIX. sz. elején Esztergom vette át. Az Árpád-korban Visegrád megye fokozatosan két részre bomlott: Pilis megyére és Pest megyére, és kivált belőle a Csepel-szigeti ispánság.

Pest megye névadója az eleinte muszlim kereskedők és szlávok által lakott település, Pest városa volt, ahova még a tatárjárás előtt jelentős számú német lakosság is betelepedett. Maga a ?Pest megye" megnevezés először 1255-ből ismert. A ?pest" szó jelentése eredetileg (szláv): barlang, kohó.

A török hódoltság után a két vármegye (Pest és Pilis) egykori területén egységes új vármegyét szerveztek, és Solt-széket is idecsatolták Fejér vármegye területétől. Így jött létre Pest-Pilis-Solt vármegye. 1876-ban újabb bővítés következett: a Kiskunság területét is a vármegyéhez csatolták, így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

Pest megye mai határai lényegében a II. világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki. A megye székhelye Budapest, az ország fővárosa - amely azonban önálló területi egység, tehát nem tartozik Pest megyéhez. A megye területe 6394 km2, területén 187 település, ezen belül 48 város található. (Pest megye az ország legtöbb várossal rendelkező megyéje.)

A megye lakossága növekszik, 2002-ben meghaladta az 1 millió 80 ezer főt, ezzel az ország legnagyobb lélekszámú megyéje.

A megye lakossága sokféle eredetű. A török hódoltság idején ugyanis ez a vidék kiégett, elparlagosodott, elpusztult. A török kiűzése után azonban gyorsan benépesült: a királyi országrész különböző területéről vándorlás indult meg ebbe a megyébe is. Az elpusztult falvak sorra életre keltek, a beköltözők újra feltörték a parlagon kapott földeket. A birtokosok külhoniakat is telepítettek be. Ekkor jöttek erre a területre a ma itt élő szerbek, szlovákok ősei, és a mi német, bajor, sváb őseink is. A természetes szaporulat és a bevándorlás következtében 1718-1744 között a megye népessége megkétszereződött, majd 1760-ig még ötven százalékkal növekedett.

A XVIII. század végére Pest megye a polgári átalakulásáért, a nemzeti nyelvért vívott rendi harcok vezérmegyéje lett. Az 1825-től kibontakozó reformkori mozgalom élharcosa szintén Pest megye volt. Széchenyi István 1831-ben itt választtatta meg magát táblabírának. Kossuth Lajost 1847. október 18-án itt választották meg országgyűlési követté. Az 1848-1849. évi szabadságharcban szintén jelentős részt vállalt Pest megye: Kossuth első toborzó beszéde Pest megyében, Cegléden hangzott el, s a Pest megyeiek a honvédség részére jelentős összegű külön adót, valamint 6200 újoncot szavaztak meg! A magyar honvédség híres tavaszi hadjárata legnagyobb sikereit Pest megye területén: Tápióbicskén, Isaszegen és Vácott aratta!

Legyünk büszkék tehát szűkebb szülőföldünkre, Pest megyére! Ezzel a büszkeséggel vegyük át most, és őrizzük majd a Pest Megyei Millenniumi Zászlót.

Kérem Gulyás Dénes urat, a Pest megyei 10. sz. választókerület országgyűlési képviselőjét, adja át Szűcs Lajos megyei elnök úr megbízottjaként a Pilisvörösvárnak szánt millenniumi zászlót.