Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

KONCEPCIÓTERVEK három, évtizedek óta elhanyagolt, de nagy közösségi értékű területünk tájépítészeti fejlesztésére

2017-01-28

Pilisvörösvárnak van három olyan nagy múlttal rendelkező, a közösség életében jelentős szerepet betöltő, értékes területe – a Bányatavak környéke, a Kálvária-domb és a Vágóhíd utcai volt iskolai gyakorlókert –, amelyeknek a fejlesztése az elmúlt évtizedek során különböző okokból sajnos elmaradt. Az önkormányzat a tavalyi évben elszánta magát arra, hogy neves tervező céggel mindhárom területre vonatkozóan elkészíttet egy-egy tájépítészeti koncepciótervet, amely tervek kiindulópontját és vezérfonalát jelenthetik e területek jövőbeni fejlesztésének.

Az alábbi cikk célja az, hogy röviden bemutassam ezen terültek múltját és jelenét, valamint az elkészült koncepciótervek tartalmát.

A most elfogadott három koncepcióterv természetesen csak hosszú távon megvalósítható célokat fogalmaz meg. Nincs annyi pénze a városnak, hogy ezeket a fejlesztéseket azonnal vagy néhány éven belül mindenestül megvalósítsa, de alapot biztosítanak ahhoz, hogy kialakuljon egy közös cél, és kis lépésekben elinduljon mindhárom terület fejlesztése. Bízom abban, hogy a három terv elnyeri a város polgárainak tetszését, és a polgárok erkölcsi támogatásával a következő években, ha milliárdokat nem is tudunk rájuk költeni, de látványos előrelépéseket tudunk tenni a három terület fejlesztésében.

A bányatavak (Slötyi)

A városunk délkeleti részén elhelyezkedő „Slötyi” nevű, öt tóból álló tórendszer a közelben egykor folytatott szénbányászati tevékenység „melléktermékeként” jött létre. Az 1904-től 1940-ig működő Lipót-aknai bányába a Bányateleptől délre elterülő kis völgyből, azaz a mai tavak helyéről termelték ki a lefejtett, felhagyott vágatok betömedékeléséhez szükséges homokot. A bányát 1940. december 31-én bezárták, a tereprendezés és a környék rendbehozatala a háború kirobbanása miatt elmaradt. A részben forrásokból, részben a környékre hulló csapadékból és a talajvízből származó jelentős mennyiségű víz lassan feltöltötte a kibányászott homok helyét. Ily módon keletkezett – még a II. világháború előtt – öt tavunk: a Nagy-tó, a Pálya-tó, a Kacsa-tó, a Kornéli-tó és Cigány-tó.

A tavakat a lakosság hamar „birtokba vette”: a Slötyi horgászó-, fürdőző- és sétálóhely lett, ahova a közelben lakó bányászok és a város többi lakója is szívesen járt kikapcsolódni. A tavakban rejlő potenciál azonban igazából nem volt kihasználva, a tavak környékén semmilyen számottevő fejlesztés nem történt. A tavak partján fokozatosan horgászbódék jelentek meg, a nyári fürdőzés a vízminőség romlása miatt fokozatosa megszűnt, s a tavak szinte kizárólagos funkciója a horgászat lett. Pedig az öt tó környéke a város lakóinak életében sokkal jelentősebb szerepet is be tudna tölteni a jelenleginél, ha a terület megfelelő beruházások révén pihenésre, sportolásra, rekreációs célokra, rendezvények befogadására alkalmas területté lenne alakítva.

A jenlegi képviselő-testület elszánta magát arra, hogy bármilyen nagy feladatnak látszik is pénzügyileg, kis lépésekben haladva, belevág a tavak környékének fejlesztésébe. Ezirányú első lépésként 2015-ben Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kacsa-tóval szemközti bozótos-fás terület megtisztításáról és a bányatavak környékének geodéziai felméréséről döntött. A terület megtisztítása, áttekinthetővé tétele 2015 őszén megkezdődött, majd 2016-ban folytatódott. A Városgondnokság a Kacsa-tóval szemközti területen elvégezte az évtizedek óta elvadult aljnövényzet, bozót irtását, és rendezte a Kacsa-tó nyugati partjának környezetét is.

Az öt tó környékének geodéziai felmérése 2016 tavaszán készült el. Ennek birtokában 2016 februárjában az önkormányzat tervezői árajánlatokat kért be egy tájépítészeti koncepcióterv elkészítésére az öt tó környékére, s a beérkezett ajánlatok alapján a tervezéssel a legjobb ajánlatot adó a Pagony Táj- és Kertépítész Irodát bízta meg. A több mint fél éven át folytatott alapos tervezői munka eredményeként az év végére elkészült a koncepcióterv, amit a képviselő-testület a 2017. január 12-i rendkívüli ülésén megtárgyalt, és nagy többséggel, 9 igen, 0 nem, 2 tartózkodás szavazattal elfogadott.

Az elfogadott koncepcióterv részletesen foglalkozik mind az öt tóval, mindegyiknek meghatározza az elsődleges jellegét:

- A Nagy-tó kiválóan alkalmas arra, hogy körülötte egy 3 máter széles parti sétány és futópálya létesüljön, amely egy piknikező rétet és pihenőhelyeket fűz fel, és amelyhez idővel fitnesz eszközök, kilátó, pallóösvény és egyéb attrakciók csatlakozhatnak.

- A Kacsa-tó partján az idei évben megrendezett Vörösvári Napok sikere bizonyította, hogy a terület kiválóan alkalmas a Vörösvári Napok rendezvényeinek befogadására, megfelelően tágas teret, tematikus bővítési lehetőséget kínál azok számára. Az elkészült koncepcióterv már az idei tapasztalatok ismeretében alakult: figyelembe veszi a parkolás igényeit, a rendezvények idején a Bányató utca lezárt szakaszát kiváltó útvonalat jelöl, a sportpályánál wc és lelátó kialakítását jelöli, a Kacsa-tavon csónakázás bevezetésére tesz javaslatot, a tutajhúzó verseny parti helyigényét figyelembe veszi.

- A Pálya-tó sajátos funkciója egyik oldalon a strandolás, másik oldalán a védett természeti környezet megtartása, madármegfigyelés. A strand kialakításhoz szükséges létesítményekről a terv gondoskodik: a halőrháznál wc-bővítést, ivókutat, a tóhoz közel öltözőket, napozórétet és partrendezést jelöl. A strand felszerelései számtalan ötlettel (terepcsúszdák, vízi csúszdák, mocsárciprus-sziget, játszótér stb.) bővíthetők, fejleszthetők a lehetőségeknek megfelelően.

- A Kornéli-tó és a Cigány-tó környéke a természeti környezet megőrzése, bemutató tanösvény kialakítása és a horgászat számára van fenntartva.

A tavak használata és tájképi-környezeti megjelenése szempontjából elengedhetetlen a horgászat körülményeinek rendezése. A terv javaslatot tesz a tavak természeti környezetéhez nem illő, beton elemekből, vas cövekekből és veszélyes hulladéknak számító anyagokból (azbeszt, műanyagok, bitumenes lemezek) kiépített horgászbódék, valamint a vizek szennyezését okozó pottyantós budik megszűntetésére. Ugyanakkor mindegyik tó esetében figyel a terv a horgászás lehetőségeinek megtervezésére: stégeket, parti horgászállásokat jelöl ki.

A tavak környezetének rendezéséhez a jelen tájépítészeti koncepcióterv kiváló vezérfonalat, egységes víziót ad. A megvalósítás az egyes részekre kidolgozott részletes kiviteli tervek alapján történhet, fokozatosan, az anyagi lehetőségeknek megfelelően megválasztott lépésekben. A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a koncepcióterv megvalósításának első lépéseként a Nagy-tó körüli sétányt kívánja kiépíteni. Ennek érdekében felkérte a polgármestert, hogy a sétány kiviteli terveinek elkészítésére kérjen be árajánlatokat, és tárgyaljon a tó dél-nyugati partjának érintett ingatlantulajdonosaival s sétány optimális nyomvonalának kialakításához szükséges kisebb területvásárlásokról. Ha minden a reményeink szerint alakul, akkor 2017-ben elkészülhetnek a kiviteli tervek, megtörténhet az engedélyeztetés, és 2018-ban megvalósulhat a Nagy-tó körüli sétány, ami jelentős lökést adhat a tavak környékének további fejlődéséhez.

A Kálvária-domb

A Kálvária-domb a pilisvörösvári emberek szent hegye. A pilisvörösvári hívők több mint 300 éve imádkoznak ezen a helyen. A dombtetőn az első kápolnát 1710-ben építették, a pestisjárvány idején. 1710. augusztus 15-én, Mária Mennybevételének ünnepén mondta itt az első szentmisét Johann Paulovics plébános, a pestisjárvány megszűnéséért imádkozva. Immár 306 éve annak, hogy a hívők nagypénteken ide jönnek, hogy felidézzék Krisztus szenvedésének és halálának történetét, elmélkedjenek, énekeljenek és imádkozzanak.

Az 1710-ben épített első kápolna 1840-re teljesen tönkrement. A mai kápolnát 1850 körül építették. Feltételezhető, hogy a kápolnához fából vagy kőből készült keresztút is vezetett, de az akkori keresztútról nem maradt semmilyen dokumentum. A mai, természetes kőből faragott keresztúti stációk (képoszlopok) 1901-ben készültek, az akkori hívek adományából.

A kommunizmus 40 éve alatt a Kálváriát teljesen elhanyagolták. A dombot leginkább a gyerekek használták. Nyáron bújócskáztak, tobozt gyűjtöttek, télen pedig nagyszerű szánkópályákat alakítottak ki maguknak a domb több oldalán. A Kálvária-domb körüli szőlőskerteket fokozatosan felszámolták, a dombot egyre szorosabban körbeépítették. A gyalogösvényeket benőtte a növényzet vagy elmosta, kimélyítette a csapadék. A dombot egyre szorosabban körbeépítették, beszorították.

Tovább rontott a helyzeten, hogy a rendszerváltozás körüli években magának a Kálvária-dombnak a jelentős része is magánkézbe került. A dombnak egy kis része (a stációk melletti út alsó szakasza) a katolikus egyházközség tulajdonában van, az út középső szakaszának tulajdonosa az önkormányzat, míg az út felső szakasza (beleértve a dombtetőt a kápolnával) és a dombnak a nagyobb része magántulajdonban van. A tulajdonosi szétaprózottság és az elmúlt évtizedekben lezajlott építkezések sokat rontottak a Kálvária-domb állapotán, és jelentősen megnehezítik a terület gondozását, fejlesztését.

Az elmúlt 100 évben fejlesztés alig történt a Kálvárián. 2000-ben az akkor már évtizedek óta képek nélkül, üresen tátongó képoszlopokat Boros Zoltán plébános úr kezdeményezésére id. és ifj. Sax László helyi kőszobrászok felújították, és gravírozott márvány stációképekkel egészítették ki.

A közérdek erősebb érvényesítése és szakszerű, a környezeti adottságokat és az ősi hagyományokat tisztelő beavatkozások és fejlesztések, valamint megfelelő gondozás révén a Kálvária-domb Pilisvörösvár ékessége lehetne. A jelenlegi önkormányzat szívügyének tekinti a Kálvária ilyen irányú fejlesztésének ügyét, azért első lépésként 2011-ben a Kálvária-domb nagy részét helyi természetvédelmi területté nyilvánította.

2015-ben elkészíttette az önkormányzat a Kálvária-domb geodéziai felmérését, majd 2016 februárjában tervezői árajánlatot kért a Kálvária-domb környezetalakítási tervének elkészítésére. A beérkezett ajánlatok értékelése után az önkormányzat a tervezéssel a legjobb ajánlatot adó Pagony Táj- és Kertépítész Irodát bízta meg. A tervezési feladat a keresztút méltó környezetének megtervezése, valamint a Szabadságligeti (Karátsonyi‐ligeti) vasúti megállóhoz vezető gyalogosút megtervezése volt.

Az elkészült geodéziai felmérésre és helyszíni bejárásokra, valamint a többszörös tervezői egyeztetésekre támaszkodó tájépítészeti koncepcióterv 2016. decemberében készült el. A tervet a képviselő-testület a 2017. január 12-i rendkívüli ülésén tárgyalta meg és fogadta el, egyhangúlag, 11 igen szavazattal. 

A terv a Kálvária-domb tájépítészeti fejlesztésre az alábbi főbb megoldási javaslatokat tartalmazza:

- A keresztút alsó szakaszán – ahol a szomszédos és magasabban fekvő telkek megközelítése céljából kényszerűségből gépjárműfogalom is zajlik – az a cél, hogy autóval csak addig lehessen felmenni, amíg ezt a telekviszonyok megkívánják. A terv úgy készült el, hogy ezen a szakaszon is a gyalogos közlekedés dominanciája fejeződjön ki, és a stációk kerüljenek a figyelem középpontjába. Minden keresztúti stáció előtt egy téglalap alakú, kb. 3 méter széles, klinkertégla-burkolattal ellátott vízszintes területet alakítanának ki, mely belenyúlik az egyébként terméskő burkolatú útba. A stációk között sövényt ültetnének a szomszédos telkek eltakarására. A terv az út nyomvonalát – amennyire lehet – távol tartja a stációktól, hogy a stációk előtt több ember együtt megállhasson a kis burkolati teresedéseken. A stációk közötti szakaszokat egészen a X. stációig 3 m széles, lejtős út kapcsolja össze, amelyen az autók járnak be az innen nyíló telkekre.

- A vasútállomás irányába elágazó gyalogút nyomvonalát a terv a megmaradó szánkópálya és felszíni vízelvezetés igényeinek figyelembe vételével határozza meg. A természetközeli környezetbe illő, akácpalló szegélyű, zúzottkő burkolatú, a szánkópálya szélén haladó, 1,8 m széles gyalogút visz a vasútállomás felé.

- A keresztút felső szakasza meredek, jelenleg nehezen járható. A burkolt út végétől fölfelé helyi mészkőből készült tömbkő fellépőket iktatunk a zúzottkő borítású gyalogútba, amelyek segítségével az út lejtésének mértéke csökkenthető, a stációk előtt kialakíthatók a közel vízszintes területek, és egyben az autók sem tudnak behajtani. Az utolsó stáció után az út nyomvonala rákanyarodik a kápolna tengelyére. A terv itt fellépőket, pihenőpadokat tartalmaz a jobb megközelítés és keresztútjárás közbeni elmélkedéshez szükséges időzés megkönnyítése érdekében. A kápolna alatt a kilátás irányába rendezett padok kapnak helyet. A dombtetőre nem kerül pad.

- A növénytelepítésre a terv a helyhez illő javaslatot tesz. A tervben az alsó szakaszon a stációk mellett vadrózsabokrok találhatók, a stációk tövében pedig kakukkfű. A stációk vonalában nyírt sövény kap helyet, melyet tiszafából javasolt kialakítani, mert húsvét idején még többnyire lombfakadás előtti a növényzet, és a tiszafa az örökzöld lombjával ilyenkor is takar és díszít. A sövény előtt virágos dolomit sziklagyep kap helyet, mely illeszkedik a terület jellegéhez, és lehozza a dombtető hangulatát egészen a Kápolna utcáig. A keresztúttal átellenes oldalon cserjecsoportok kapnak helyet. Minden stációval szemben telepítésre kerül egy kis lombkoronát nevelő mandulafa. A X. stációtól fölfelé a feketefenyőt használjuk.

A Kálvária-domb tájépítészeti rendezéséhez a jelen koncepcióterv kiváló vezérfonalat, egységes víziót ad. A megvalósítás a tulajdonosokkal való egyeztetés és megegyezés után, az elkészítendő részletes kiviteli tervek alapján történhet, fokozatosan, az anyagi lehetőségeknek megfelelően megválasztott lépésekben. Első lépésként a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az érintett ingatlantulajdonosokkal (tehát a magántulajdonsokkal és az egyházközséggel) folytasson tárgyalásokat a környezetalakítási terv megvalósításáról, a velük való sikeres megegyezés után a szükséges kiviteli tervek elkészítésére kérjen be árajánlatokat, majd az elkészült kiviteli terveket terjessze jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé.

A Vágóhíd utcai volt iskolai gyakorlókert („gyakikert”)

Pilisvörösvár első újépítésű iskolaépülete, a Templom téri iskola plébánia felőli szárnya (12 tantermes, emeletes épület) 1911-ben épült. Az épület helyén korábban egy nagy kert volt, amelynek egy részét iskolakertnek használtak, másik részében pedig egy faiskola volt. A községi képviselő-testület az 1911. május 6-i ülésén úgy döntött, hogy az iskola építkezése miatt a faiskolát és az iskolakertet a közvágóhíd mellé (a mai Vágóhíd utca végébe) telepítik. Ettől kezdve mintegy 80 éven át ez a terület a Templom téri iskola gyakorlókertje volt, ahol a gyermekek a kertművelés alapjait sajátították el.

A rendszerváltozás után az új általános iskolai tantervek egyre kevesebb szerepet szántak a gyakorlati foglalkozások ezen fajtájának, s a technika tantárgy anyagából ez a tevékenység mára teljesen kikopott. A gyakorlókert gazdátlan maradt, a növényzet elvadult, a kerítés ledőlt, az emberek illegális szemétlerakóként kezdték használni a területet.

A terület fejlesztésének gondolata először 2008-ban, a játszóterek tervezésekor merült fel. El is készült egy terv a teleknek a Vágóhíd utca végéhez közeli részére, de forráshiány miatt ezen a helyen akkor nem épült játszótér. A „Lahmkruam” Helytörtlenti Emlékpark 2009-es átadása után, annak sikere alapján a volt gyakikert hasznosításánál is a közparkká alakítás gondolata került előtérbe. 2015-ben az önkormányzat közmunkásokkal megtisztította a területet az elvadult növényzettől, elhordatta a mintegy 20 m3-nyi szemetet, elbontotta a kidőlt kerítés maradványait, ifjította az értékes öreg fákat, lenyírta a füvet. Azóta a Városgondnokság folyamatosan gondozza a területet, mely lényegében egy patakszerű csapadékvíz-elvezető árokkal átszelt ligetes park, amely viszonylag csekély átalakítással és ráfordítással minden korosztály számára kedves, kellemes, barátságos játszó-, pihenő- és rekreációs hellyé alakítható.

Az igazi, használható és vonzó közpark kialakítása érdekében 2016 februárjában az önkormányzat tervezői árajánlatot kért a Vágóhíd utcai volt iskolai gyakorlókert területének tájépítészeti koncepcióterve elkészítésére. A beérkezett ajánlatok alapján az önkormányzat a tervezéssel a legjobb ajánlatot adó Pagony Táj- és Kertépítész Irodát bízta meg.

A már korábban elkészült geodéziai felmérésre, a helyszíni bejárásokra, valamint a többszörös tervezői egyeztetésekre támaszkodó tájépítészeti koncepcióterv 2016. végére készült el. A tervet a képviselő-testület a 2017. január 12-i rendkívüli ülésén tárgyalta meg és fogadta el, egyhangúlag, 11 igen szavazattal.

- A terv szerint a területen játszóterek épülnek kicsiknek és nagyoknak. Ezen kívül felnőtt játszótér és tornapark létesül, és a nyugodt pihenésre is lehetőség nyílik majd.

- Új környezeti elemei a tervnek a terület két legfrekventáltabb pontján kialakítandó 9-9 parkoló, az Iskolakert utcai rézsű tetején kialakítandó, az úttesttől kissé eltávolodó sétány, a területet behálózó sétautak, a patak elterelésével a mélyfekvésű részen természetesen kialakuló tavacska, a szánkódomb, a játszó- és fitneszeszközök valamint a parkbútorzat (padok, piknikasztalok, hulladékgyűjtők). A keresztirányú összekötősétány két végén ivókút kapott helyet, a parkolókhoz kapcsolódóan kerékpártároló-állványokat telepítettünk.

- A terület legforgalmasabb részén, a Vágóhíd közhöz legközelebb eső részen kap helyet a felnőtt tornapálya. A rézsű tövébe, a terület belsejébe kerül a nagyobb gyerekek játszótere. A szánkópálya alsó, gyepes felületén labdázásra nyílik lehetőség. A meglévő, kifejlett fákra fakunyhók építhetők, a rézsű szintkülönbségét pedig drótpálya számára lehet kihasználni. A kicsik játszótere a lankás partú vízfelületek mellett lenne. Ez a rész babakocsival is könnyen megközelíthető, az alsó parkolóból könnyen elérhető.

- A terv a meglévő növényzet új fákkal való kiegészítésre is javaslatot tesz, és felhívja a figyelmet az invázív fafajok (zöld juhar) cseréjének fontosságára is.

A volt iskolakert területének rendezéséhez a jelen tájépítészeti koncepcióterv kiváló vezérfonalat, egységes víziót ad. A tervezett megoldások egy-egy részterületre lépésenként is kialakíthatók. A megvalósítás részletes kiviteli tervek alapján történhet. Első lépésként a Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy a szükséges kiviteli tervek elkészítésére kérjen be árajánlatokat, és a parkban a korábban beadott pályázat keretében beszerzendő fitnesz eszközök elhelyezését készítse elő, majd az elkészült kivitelei terveket elfogadás céljából terjessze a Képviselő-testület elé.

Gromon István
polgármester

(Forrás: Vörösvári Újság)