Pilisvörösvár Város Hivatalos Honlapja »

 

Vörösvárért Közéleti Egyesület a Facebookon »


Vörösvári Újság »


Művészetek Háza »


Pilis TV »

A könyvtárépület átadásának 50. évfordulóján

2016-09-11

Kedves Könyvbarátok!
Kedves Könyvtárbarátok!

Nagyon szép gondolat volt Varga Máté Benedek könyvtárvezető úr részéről, hogy egy egésznapos ünnepséggel megemlékezzünk a könyvtárépület átadásának 50. évfordulójáról, s nagy örömmel fogadtam az erre vonatkozó kezdeményezését. Ötven évvel ezelőtt, 1966. augusztus 1-jén (más források szerint augusztus 20-án) nyílt meg ugyanis ez az épület, amiben most vagyunk, azaz a vörösvári könyvtár saját épülete.

A könyvtár maga már korábban létezett, csak nem ezen a helyen működött. A könyvtár megalapításának előzményeiről azt lehet tudni, hogya szó mai értelmében vett közművelődési közkönyvtárak Magyarországon csak a XIX. század végén, a kiegyezés után kezdtek elterjedni, s igazán nagy számban csak a II. világháború után, a szocialista művelődéspolitika szorgalmazására jöttek létre. A kommunista rendszernek ugyanis 1949-től stratégiai célja volt népkönyvtári rendszer létrehozása, s ennek köszönhetően az 1950-es években már minden településen volt közművelődési könyvtár.

Pilisvörösváron 1950-ben alakult meg a községi könyvtár, 163 kötettel, a kultúrház égisze alatt, a Puskin u. 8. sz. alatti épületben. Az úgynevezett népkönyvtár ideiglenes vezetője Dobó Károly, a Vásár téri iskola igazgató-helyettese volt. 1952. november 7-én vette át tőle a könyvtár vezetését Fogarasy-Miska bácsi, a Vásár téri iskola tanára, leltár szerint 180, a valóságban 80 db könyvvel.

A könyvtár 1953-ban a Puskin u. 8-ból a Kultúrház irodájába költözött, majd 1954-ben önálló intézmény lett. Ennek az évnek a végén a könyvtár a Fő u. 127. sz. alatti Községi Kultúrházból az Fő u. 89. sz. alatti Ásvány Kultúrházba költözött. Itt indította el1955 májusában Fogarasy Miska bácsi a József Attila olvasómozgalmat, amelynek kibontakozás révén az 1956-os forradalom idejére a könyvtár már valódi szellemi és közösségi központtá vált Vörösváron. 1958-ra a könyvállomány 4315-re, az olvasók száma 810-re, és a kölcsönzési forgalom 24.622-re emelkedett.

Az 1960-as évek közepén a Nevelésügyi Minisztérium felajánlott a községi tanácsnak 100.000 Ft-ot egy új könyvtárépület építéséhez. Az ajánlott támogatást elfogadva a tanács itt, a Fő utca 82-ben, az államosított egykori Blind-ház lebontásra ítélt jobboldali udvari szárnya helyén biztosított helyet a könyvtár megépítésére. A régi épületszárny bontását 1965-ben kezdték meg, társadalmi munkában. Főleg általános iskolás és középiskolás diákok segítettek, de felnőttek is, köztük még Rupf József párttitkár is. Télen már készen álltak a falak, és folyt a tetőfedés. Tavaszra maradt a berendezés és a könyvtár állományának átszállítása a Fő út 89-ből, 1966. augusztus 1-jén pedig megnyílt az új könyvtár, ami egy új korszak kezdetét jelentette a vörösvári közművelődés történetében.

Ennyit szerettem volna mondani a könyvtárról mint intézményéről, ill. a könyvtárépületről, a továbbiakban pedig a vörösvári könyvtárosokról szeretnék beszélni. Mindenekelőtt a könyvtár tulajdonképpeni megalapítójáról és motorjáról, Fogarasy-Fetter Mihályról.

Miska bácsi 1952. november 7-én vette át a könyvtár vezetését, s ettől kezdve negyedszázadon át a könyvtár ügyének apostola lett Vörösváron. Fáradhatatlanul gyűjtötte és gondozta a könyveket, toborozta és nevelte az olvasókat. 1955 májusában indította el a könyvtárban a József Attila olvasómozgalmat, melynek keretében szombat estéken összejöveteleket szervezett. Ezek programja irodalmi előadás, könyvismertetés, utána megbeszélés, vita, majd lemezjátszóra vagy magnóra lejtett tánc, szórakozás volt. Ezekből az összejövetelekből fejlődött ki aztán a „Könyvbarátok Társasága”. Miska bácsi munkájának köszönhetően a könyvtár néhány év alatt Vörösvár szellemi és közösségi életének központjává vált. 1958-ra a könyvállomány 4315-re, az olvasók száma 810-re, és a kölcsönzési forgalom 24.622-re emelkedett. A fiatalok szívesen jártak a könyvtárba olvasgatni, beszélgetni, sőt később már találkahelynek is használták.

A 70-es évek közepén Miska bácsi kijárta a község vezetésénél könyvtár bővítését.1974-75-ben az egykori Blind-ház Fő utcai szárnyának két helyiségét is a könyvtárhoz csatolták, s az egyikből gyermekkönyvtárat, a másikból hangtárat létesítettek. Ezután még négy évig, 1978. január 1-jég vezette Miska bácsi a könyvtárat, amikor is nyugdíjba vonult, s 26 év szolgálat után átadta a könyvtár vezetését unokahúgának, Holitska Sándorné Richtár Zsuzsának.

Holitska Sándorné akkor már hosszú ideje dolgozott a könyvtárban, s mindenben folytatta Miska bácsi munkáját. Az ő idejében lett állandó otthona a könyvtár több helyi civil szervezetnek, pl. a Kertbarát Körnek és a Német Nemzetiségi Vegyeskórusnak. Néhány évvel később ő adott helyet a könyvtárban az első rendszerváltó összejöveteleknek, rendezvényeknek. A rendszerváltozás után is hűséges maradt a könyvtárhoz, s egészen 2008. szeptember 1-jéig, nyugdíjba vonulásáig vezette az intézményt. Összesen 30 évet szolgált a könyvtárban – még Miska bácsinál is többet –, nehéz időkben, a rendszerváltozást megelőző, és az azt követő évtizedekben. Köszönjük neki.

Holitska Sándorné nyugdíjba vonulása egyben újabb fordulópontot is jelentett a könyvtár életében. Az önkormányzati képviselő-testület, mint fenntartó úgy döntött, hogy a feladatok gazdaságosabb ellátása érdekében a Városi Könyvtárat 2008. szeptember 1-től a Művészetek Háza, Általános Művelődési Központ, Cziffra György Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe integrálva kívánja tovább működtetni. 2008 szeptemberétől így a könyvtár hivatalos vezetője a Művészetek Háza mindenkori igazgatója (korábban Berkiné Balasi Anikó, tavaly óta pedig Berényi Ildikó), szakmai vezetője pedig a könyvtárvezető, aki egyben az összevont intézmény igazgatóhelyettese is.

A könyvtárvezetői posztot 2009 elejétől – immár hét éve – Varga Máté Benedek könyvtárvezető úr tölti be, aki reméljük, szintén az elődeihez hasonló hosszú pályát fog befutni a vörösvári könyvtárban. Az ő személyével el is érkeztünk a mához, a könyvtár jelenéhez. A könyvtárosok maréknyi csapatát ma hárman alkotják: a könyvtárvezető, Varga Máté Benedek, valamint két tapasztalt könyvtáros: Angeli Márta és Hegyvári Istvánné Denk Ibolya, akik mindketten több mint három és fél évtizede szolgálják hűségesen az olvasókat. Nemcsak könyvtárosok ők, hanem szélesebb értelemben kultúraközvetítők: művelődésszervezők, rendezvényszervezők, pedagógusok, tanítók, tanárok, népművelők is egyben.

A bennünket ma körülvevő információs tengerben, a televízió, a számítógép, az Internet, a CD-ROM-ok, a digitális könyvek világában azonban felmerül a kérdés, hogy meddig lesznek vajon olvasók, könyvtárlátogatók, akiket szolgálhatnak. Vagy másképp fogalmazva: van-e a könyvtárnak jövője? – A magam részéről úgy gondolom, hogy igen. A történelem azt mutatja, hogy az elmúlt 2,5 ezer évben mindig szükség volt könyvtárakra, ezért feltételezem, hogy ez így lesz a jövőben is. Úgy hiszem, hogy az új információhordozók és információközvetítők a kezdeti felfutásuk után és az újdonság varázsának elmúlta után elfoglalják az őket megillető reális helyüket az életünkben, és így továbbra is megférnek majd mellettük a könyvek, amelyek ha talán egy kicsit alacsonyabb szinten is, de továbbra is kísérői és részesei maradnak az életünknek.

Ebben a reményben köszönöm meg a mai évfordulón minden egykori és mai vörösvári könyvtárosnak a munkáját, a szellemi értékek húséges őrzését. Önöknek pedig az est további részéhez jó szórakozást, kellemes együttlétet kívánok.